A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ STRATÉGIA IRODALOMJEGYZÉK [1] Nagy András László írása: eVITA program: életviteli technológiák és alkalmazások. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évf. 1. szám, 2008. február, http://biloba.hu/ime/2008_1/40_41.pdf [2] Nagy András László írása: eVITA program – életviteli technológiák és alkalmazások. Interjú Somody Imrével, a Stratégiai Testület és Alföldi Istvánnal, az Operatív Testület elnökével. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évf. 2. szám, 2008. március, http://biloba.hu/ime/2008_2/50_54.pdf [3] Infokommunikáció az életvitel szolgálatában – Beszámoló az eVITA 2008 Konferencia és Szakkiállításról. Összeállította: dr. Hanák Péter, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évf. 4. szám, 2008. május, http://biloba.hu/ime/2008_4/43_45.pdf [4] Dr. Somody Imre: Paradigmaváltás az egészségügyben – ICT: híd a az egészségügyi jelene és jövője között. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évf. 5. szám, 2008. június, http://biloba.hu/ime/2008_5/50_52.pdf [5] Szerkesztőségi cikk: Összefoglaló dr. Somody Imre előadásáról. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évf. 6. szám, 2008. július, http://biloba.hu/ime/2008_6/47_48.pdf [6] Szerkesztőségi cikk: Beszámoló Alföldi István előadásáról. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évf. 5. szám, 2009. június, http://biloba.hu/ime/2009_5/50_51.pdf [7] Szerkesztőségi cikk: Beszámoló Hanák Péter előadásáról. IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, VII. évf. 5. szám, 2010. június, http://biloba.hu/ime/2010_5/54_??.pdf A SZERZÔ BEMUTATÁSA Dr. Hanák Péter villamosmérnök, diplomáját a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) szerezte 1969-ben. Szakmai pályájának legnagyobb részét a BME különböző tanszékein töltötte oktatóként, kutatóként. 1997-től 1999-ig az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője; 2000-től 2003-ig az Oktatá- si Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság főosztályvezető-helyettese; 2004-től 2006-ig a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal főosztályvezető-helyettese. Szakterületei: funkcionális programozás; beágyazott és ambiens rendszerek; kutatás-fejlesztési és innovációs szakpolitika és nemzetközi együttműködés. Jelenleg a BME Egészségügyi Mérnöki Tudásközpont igazgatója, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság alelnöke. Orrhosszal az allergia előtt Orrmonolog.hu címmel allergiaellenes, interaktív portál indult augusztus elsején, a parlagfű szezon kezdetén. A világ egyik legnagyobb gyógyszergyártójaként számon tartott Boehringer Ingelheim által útjára indított kezdeményezés újdonsága, hogy a fiatalokat egyre nagyobb arányban sújtó allergiával kapcsolatos információkat a korosztály számára leginkább megragadható közegben kívánják közvetíteni. A honlap lehetőséget ad arra, hogy a téma iránt érdeklődők hozzáférjenek az allergiás nátháról szóló szakmai cikkekhez, tájékozódhassanak a gyógymódokról. Az oldal látogatói informálódhatnak az allergénkerüléssel kapcsolatos hitekről, tévhitekről, az allergia osztályozásáról és diagnózisáról, az allergia lépcsőzetes kezeléséről. Az allergiás náthával kapcsolatos kifejezések magyarázatát kislexikonban kereshetik meg, tudástesztet tölthetnek ki, olyan közismertebb információkat is megtalálnak, mint a pollennaptár, és az interaktivitást biztosítva feltehetik kérdéseiket allergológus szakorvosnak is. A célcsoport hatékony felvilágosítására és tájékoztatására azért van egyre nagyobb szükség, mert a – becsülten – 2,5 millió magyar allergiás beteg jó része kezeletlen. A kór pedig a genetikai okok és a civilizációs tényezők – a dízelkorom részecskék által „megvadított” pollenszemcsék, ételszínezékek, dohányfüst – hatására a tinédzserek és a huszonévesek körében is egyre terjed. Ráadásul az ifjúkor sajátosságaiból fakadó attitűd, illetve az egészségtudatosság alacsonyabb foka, a gyógyszerekkel kapcsolatos averzió miatt a fiatal betegek ritkábban fordulnak szakemberhez. Általában már csak akkor, amikor a betegség akut tüneteit észlelik. Az elhanyagolt allergiás nátha pedig – amelynek szezonális fajtáját a köznyelv szénanáthaként emlegeti – hosszabb távon súlyos szövődményekhez, gyakran például asztmához vezethet. A fiziológiai hatásokon túl az allergiával járó alvásproblémák, a kognitív funkciók zavarai, a fáradékonyság és a teljesítmény csökkenése jelentősen rontják az életminőséget. IME IX. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2010. SZEPTEMBER 61