Az egészségügyi ellátás regionális szintű irányítása számtalan intézményés betegadat együttes áttekintését, különböző szempontú lekérdezését feltételezi. Az SAP® Business Intelligence (SAP BI) technológiai platform bármikor naprakész, átfogó képet tud adni a kórházak, rendelők, gyógyszertárak működéséről. Nagy teljesítményű adattárház-funkciókkal rendelkezik, az egészségügyi ágazat bevált gyakorlata szerint elődefiniált „üzleti tartalmat“ biztosít a különböző felhasználói funkciókhoz. Ezzel lehetővé teszi az adminisztratív és a klinikai rendszerek információinak zökkenőmentes integrálását és ötvözését. A regionális működés szempontjából egyedülálló a webes felhasználói felülete, könynyen kezelhető, felhasználóbarát használatot biztosít.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP 4.4 Regionális információkezelés – a költséghatékony működés titka Herger Tamás, SAP Hungary Kft. Az egészségügyi ellátás regionális szintű irányítása számtalan intézmény- és betegadat együttes áttekintését, különböző szempontú lekérdezését feltételezi. Az SAP® Business Intelligence (SAP BI) technológiai platform bármikor naprakész, átfogó képet tud adni a kórházak, rendelők, gyógyszertárak működéséről. Nagy teljesítményű adattárház-funkciókkal rendelkezik, az egészségügyi ágazat bevált gyakorlata szerint elődefiniált „üzleti tartalmat“ biztosít a különböző felhasználói funkciókhoz. Ezzel lehetővé teszi az adminisztratív és a klinikai rendszerek információinak zökkenőmentes integrálását és ötvözését. A regionális működés szempontjából egyedülálló a webes felhasználói felülete, könynyen kezelhető, felhasználóbarát használatot biztosít. A HATÉKONY INFORMÁCIÓKEZELÉS TITKA Napjaink gazdasági környezetében a kórházaknak is – a versenyszféra szereplőihez hasonlóan – éles verseny közepette kell boldogulniuk. Az összetett jogi feltételrendszer és a szolgáltatásorientált szemlélet térhódítása miatt elengedhetetlen a betegek széleskörű, szakszerű – de ugyanakkor közérthető – tájékoztatása (pl. internet segítségével), illetve a számukra nyújtott szolgáltatások gondos megtervezése. A hosszú távon is eredményes működéshez, naprakész adatfeldolgozásra, valamint hatékony és gazdaságos folyamatokra van szükség. A regionális betegellátás érdekében döntő fontosságú, hogy az ellátás minden szintjén értékes információkat tudjanak kinyerni a rendelkezésre álló adatvagyonból. E mellett minden intézmény számára vannak országosan előírt adatszolgáltatási kötelezettségek is. A belső információs igények is állandóan bővülnek – gondoljunk csak az egy esetre jutó fedezeti összegre, a kapacitás- és ágykihasználtságra, vagy a beutalási trendekre. A kórház sikeres működéséhez tehát a vezetőknek, a főorvosoknak és a többi döntéshozónak naprakész információra van szüksége, amelyeket többféle szempont szerint is értékelni kell. Hasonlóképpen, az orvosok és az ápolók is csak a legfrissebb adatok birtokában tudják hatékonyan végezni napi munkájukat. Az információkat különféle összegző jelentések formájában áttekintve kell ellenőrizni, vajon teljesültek-e a kórház stratégiai céljai, illetve minden szinten elérhetők-e a döntéshozatalt támogató naprakész adatok? Az SAP® Business Intelligence – mint a SAP NetWeaver™ technológiai platform egyik eleme – használatával a kórházak felkészülhet- 54 IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS nek a fenti kihívásokra. Bővíthetőségével és rugalmas kezelésével minden szervezet áttekinthető, könnyen kezelhető, hasznos információkká alakíthatja adatait. RUGALMAS, SZEMÉLYRE SZABOTT ADATHOZZÁFÉRÉS A megoldás stabil adattárházas infrastruktúrája óriási adattömeg összegyűjtését teszi lehetővé különböző belső és külső forrásokból. Az adatok az SAP-ból és más rendszerekből egyaránt származhatnak. Ügyfeleink pénzügyi és HR-adatokkal is kombinálhatják az egészségügyi információkat – sőt benchmarking adatokkal és más egészségügyi adatbázisokból (pl. Gyógyinfok) származó információkkal is kiegészíthetik azokat. Akár több kórház adatait is ötvözhetik egymással. Az SAP BI könnyen kezelhető kimutatások formájában mutatja be az adatokat. A táblázatban, grafikonon és térképen történő grafikus megjelenítés különösen kényelmes megoldást jelent azoknak a döntéshozóknak, akik a jelentések generálása helyett szívesebben fordítanák idejüket az adatok értékelésére és a kapcsolódó stratégiák kidolgozására. A program az aggregált adatok elemzésekor is roppant rugalmas jelentéskészítést biztosít: a menedzsmentnek áttekintő képet ad a szervezetről, az orvosok és az ápolók számára pedig elérhetővé teszi az egyes betegekkel kapcsolatos részletes információkat. A régió az SAP BI kiterjedt jogosultság-beállítási képességeivel központilag, – vagy akár minden egyes intézménye által konkrétan – behatárolhatja, kinek kíván hozzáférést biztosítani az információkhoz. A hozzáférési jogokat felhasználói csoport és egyéni felhasználó szinten is be lehet állítani. A hozzáférés konkrét jelentésekre, vagy – igény szerint – jelentésen belüli elemekre is engedélyezhető, illetve korlátozható. CÉLZOTT INFORMÁCIÓELÉRÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT BEVÁLT GYAKORLATA SZERINT A számos adattárház-funkció mellett az SAP BI elődefiniált üzleti tartalmat is biztosít, mégpedig az egészségügyi ágazat egyedi szükségleteire szabva. Az egészségügy-specifikus tartalmat kiegészíti a szervezet fő működési területeit (kontrolling, pénzügyi számvitel, anyaggazdálkodás, HR) támogató üzleti tartalom. Hogy milyen előnyöket kínál mindez? A felhasználó intézmény azonnal hasznosít- INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP 4.4 ható, formázott információkhoz, jelentéskészítési és elemzési funkciókhoz jut. A bevált gyakorlatra épülő tartalom alkalmazása gyorsan megtérül. A kórházak többségénél nem a túl kevés, hanem a túl sok információ okozza a problémát. A rendszert nap mint nap elárasztják az adatok. A felhasználónak először is el kell döntenie, releváns-e a beérkező adat saját munkája szempontjából, majd meg kell ítélnie annak fontosságát. A napi munka hatékonyságának növelése érdekében az SAP BI pontosan az adott munkaterületen releváns adatokhoz biztosít hozzáférést. ELEMZÉSEK ÉS JELENTÉSEK A KÓRHÁZI SZERVEZET MINDEN TAGJÁNAK Mivel a menedzsmentnek és a gyógyító munkatársaknak eltérő az információs igénye, ezért a hazai kórházakban mára számos helyen – a MedSolution kórházi informatikai rendszer és az SAP összekapcsolásával – olyan integrált megoldás működik, amely támogatja az elődefiniált „munkaköröket“, és az adott szakterület (pl. főigazgató, gazdasági igazgató, kontrolling igazgató, főgyógyszerész) igényeire szabott jelentéseket szolgáltatja. A következőkben erre az integrációra alapozott kórházi működésre mutatunk be néhány szemléltető példát. Főigazgató A főigazgató a kórház operatív és stratégiai irányítását végzi. A főigazgató felel a kórházi infrastruktúra, a kórházi személyzet és a betegellátás minőségéért, mely így közvetlenül befolyásolja a betegellátás színvonalát. A megalapozott döntésekhez a főigazgatónak olyan naprakész adatokra és eszközökre van szüksége, amelyek segítségével felmérheti intézkedései következményeit, a kapacitás-kihasználtságot, a költségeket, a különböző programok hatását, valamint szabályokat és eljárásokat dolgozhat ki. Az integrált MedSol-SAP BI a főigazgató munkáját segítő alábbi, fontosabb kimutatásokat és elemzéseket biztosítja: • a kórházi struktúra adatok, • a beutalási statisztikák, • a kapacitás-kihasználtsági arányszámok, • az egyes betegségek gyógyítására fordított munkaórák és források éves/havi kimutatása, • kötelezettségvállalások és a nettó kifizetések határidői, • a likviditás-elemzések stb. Gazdasági igazgató A gazdasági igazgató felel a kórház likviditásért és a finanszírozásért. Értékeli az ellátások árbevételét, költségviselő és költséghely szerint vizsgálják a fedezetet, illetve figyelemmel kísérik a költségeket befolyásoló főbb egészségügy-specifikus mutatók alakulását. Ezen a területen az integrált rendszer számos testre szabott kimutatást biztosít: • a kórházban töltött napok számának alakulása, • a szolgáltatások és az árbevétel kontrollingja, • • esetköltség-elemzések, költséghely szintű terv-tény elemzések, stb. Kórházi főgyógyszerész A kórházi főgyógyszerész felel a betegek kifogástalan minőségű és jól időzített gyógyszerellátásáért, valamint a gyógyszerkiadás gazdaságos szabályozásáért. Költséghely szerint bontott elemzéseket készít a gyógyszerfogyasztásról, és ellenőrzi a költségvetés gyógyszerforgalomra vonatkozó részének betartását. Indikációs csoportok, költséghelyek és esetcsoportok szerint elemzi a gyógyszerfogyasztást, és összehasonlítja a számokat az előző év megfelelő időszakának adataival. A rendszer a BI szolgáltatásaival kiegészülve az alábbi lekérdezéseket kínálja a kórházi főgyógyszerészeknek: • gyógyszerfogyasztás hozzárendelt esetek szerint, • költséghelyek gyógyszerfogyasztása, • készletmozgások stb. Kontrolling vagy finanszírozási igazgató A kontrolling vagy finanszírozási vezető felel az intézmény költséghatékony működéséért, a HBCS kódolás minőségéért. Gondoskodik róla, hogy a kórház orvosai mennyiségileg elegendő, tartalom szempontjából pedig a valóságnak megfelelő finanszírozási adatokat rögzítsenek. Az eljárások és a diagnózisok dokumentációjából származó legfontosabb számadatok kiemelt szerepet játszanak munkájában. Az ő feladata a fentieken túl a diagnózishoz kapcsolódó finanszírozási csoportok (HBCS, homogén betegségcsoportok) minőségügyi felügyelete, azaz figyelemmel kell kísérnie a HBCS szerinti felosztást, az egy HBCS-re jutó költségeket és az esetköltséget. A kontrolling vagy finanszírozási vezetőknek szánt főbb jelentések: • esetköltségek, • a 10 leggyakrabban előforduló diagnózis, • a 10 leggyakrabban előforduló eljárás, • az alapvető orvosi dokumentáció legfontosabb adatai, • a 10 leggyakrabban előforduló DRG stb. TERVEZÉS ÉS SZIMULÁCIÓ A döntéshozók napi munkájában egyre kritikusabb feladat a hosszú távú stratégiai tervezés. Fontos, hogy bármikor hozzáférhessenek a kórházzal kapcsolatos átfogó információkhoz – megfelelő üzleti intelligencia-megoldással támogassák a jelentéskészítési szükségletek kielégítését, és behatárolják a minőség- illetve folyamatfejlesztést igénylő területeket. Az SAP BI sokféle eszközzel támogatja a döntéshozatali folyamatot. Ezek a jelentések a későbbiekben pontosan a felhasználó szervezet szükségleteihez igazíthatók. Az intézmény különböző rendszereiből – vagy a régió különböző intézményeiből – beérkező adatok alapján a felhasználó saját elemzéseket is definiálhat. Az SAP BI-vel egyszerűen generálható jelentések: IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS 55 INFOKOMMUNIKÁCIÓ HEFOP 4.4 • • • költségek és fedezeti összeg ellátási egység szerint, nyitott tételek alakulása egészségbiztosító szerint, személyzeti költségek az árbevétel viszonylatában stb. Az optimális kórházirányítás felé vezető út első állomásaként az intézménynek azonosítania kell fő célkitűzéseit és releváns kimutatásokat tartalmazó jelentési rendszert kell kidolgoznia a kórházi információkhoz. Ahhoz, hogy a stratégiai célkitűzések tényleges intézkedésekben ölthessenek testet, olyan tervezési megoldásra van szükség, amely a tervés a tényadatok összehasonlításával ellenőrizni tudja a kitűzött célok teljesülését. ÖSSZEGZÉS A Business Intelligence-re alapozott SAP hazai regionális egészségügyi rendszermegoldása egyrészt a napi munkában már számos hazai kórházban bevezetett MedSolution-SAP integrációra, másrészt a változásokból előnyt kovácsoló SAP NetWeaver™ integrációs alkalmazásplatformra épül. Melyek tehát a régiónak és az egyes intézményeknek kínált legfőbb előnyök? • Teljes körűen integrált adattárház-megoldás. • Szerepkör-alapú hozzáférés a különböző forrásokból származó információkhoz. • Rugalmas értékelés és elemzés. • Számszerűsíthető költségmegtakarítás a nagyobb hatékonyságból eredően. • Gyors és megalapozott döntéshozatal a szervezet minden szintjén. • Logikus elrendezésű, webes felhasználói felület. • A gazdasági és a klinikai rendszerek adatainak integrálása. A regionális informatikai rendszer kialakítása megteremti az intézmények költséghatékony müködésének lehetőségét és a korszerű betegellátás irányításának feltételeit. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Herger Tamás 1992 Közgazdaságtudományi Egyetem Budapest Külgazdaságtan (1994 Mérnök-közgazdász). 1991 Universität Göttingen. (2 éves DAAD ösztöndíj, közgazdaságtan, marketing). 1985 Gödöllõi Agrártudományi Egyetem (1990 Agrármérnök). Üzletfejlesztési Igazgató. Az SAP iparági és iparágakat átfogó megoldásai- ért (többek között SAP Netweaver), valamint kis és középvállalati megoldásainak magyarországi piaci pozícionálásáért, a megoldások értékesítéséért felelős vezető. Több informatikai és szakmai egyesület (IVSZ, MLE,MLBKT) munkájában vesz részt. Számos publikációja jelent meg informatikai és üzleti lapokban. Minden évben ő állítja öszsze az SAP Tihanyi Konferencia (Magyarország egyik legnagyobb informatikai konferenciájának) szakmai programját. Az Irányított Betegellátási Modell értékelése A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja (EMK) és az OEP szervezésében szakmai fórumra került sor 2005. március 2-án, amelyen szakértők és politikusok vitatták meg a hányatott sorsú, és a szakmapolitika érdeklődésének továbbra is homlokterében álló irányítási eszköz értékélését. A találkozót többek között az tette aktuálissá, hogy napokon belül várható az IBR-t értékelő állami számvevőszéki (ÁSZ) jelentés publikálása, és a TESZ törvényjavaslat sikertelensége nyomán – ha nem is teljesen elvetett, de növekedésében parkolópályára állított, jövőjét illetően elbizonytalanított – IBR-rel mi is történjék? – vezette fel a tanácskozást Dr. Sinkó Eszter, az EMK munkatársa. Elkészült annak a minisztériumi bizottságnak a jelentése is, amely az ÁSZ megállapításaira reflektált, és amelyet még a közvélemény felé nem mutattak be. Bevezetőjében Dr. Kiss József, az OEP frissen kinevezett főigazgatója elmondta: a rendszer modellkísérleti jellegéből következően az elvi fejkvóta statisztikai módszerrel meghatározott volt, számos valószínűségi elemet tartalmazott, és e miatt nem felelhetett meg az ÁSZ szigorú, számviteli megalapozottsághoz szokott ellenőrzésének, amelynek megállapításai számos kritikát és pozitívumot is tartalmaznak. A minisztériumi bizottság működésének eredményeit Dr. Kapócs Gábor helyettes államtitkár mutatta be, kiemelve az IBR újszerűségét finanszírozási elveiben: míg a 80-as éveket „a pénz kövesse a kórházat”, a 90-es éveket „a pénz kövesse a beteget“ jellemezte, addig itt a „pénz kövesse a lakost” elv érvényesül. Véleménye szerint a rendszer céljai nem voltak kellően definiálva, bár éppen a modell jelleg miatt ezek nem is lehettek „kőbe vésve“. Az egészségügyi rendszer szakemberek által ismert célkoordinátái közül csak a hatékonyságot és a költségkontrollt vizsgálták, idő és adatforrás hiányában nem elemezhették a hatásosság, méltányosság és minőség dimenzióit. A legfontosabb indikátor az egy TAJ számra jutó költség volt, amelyet havonta és háziorvosi praxisonként elemeztek, ahol 2003-ig Folytatás az 58. oldalon. 56 IME IV. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2005. MÁRCIUS
