[1] Eisenhauer EA, Therasse P, Bogaerts J, Schwartz lH,Sargent D, Ford R, Dancey J, Arbuck S, Gwyther S,Mooney M, Rubinstein l, Shankar l, Dodd l, Kaplan R,lacombe D, Verweij J: New response evaluation criteriain solid tumors: revised RECIST guideline (version1.1). Eur J Cancer, 2009, 45, 228-247
[2] Reichardt P: Optimal use of targeted agents for advancedgastrointestinal stromal tumors Oncology, 2010,78, 130-140
[3] Choi H, Charnsangajev C, Faria SC, Macapinclac HA,Burgess MA, Patel S. R., Chen l. l., Podoloff D. A.,Benjamin R. S.: Correlation of computed tomographyand positron emission tomography in patients with metastaticgastrointestinal stromal tumor treated at a singeinstitution with imatinib mesylate: Proposal of newcomputed tomography response criteria. J. Clin Oncol,2007, 25, 1753-1759
[4] Choi H.: Critical Issues in response evaluation on computedtomography; lessons from the gastrointesinalstroma tumor model. Current Oncology Reports 2005,7, 307-311
[5] Kamiyama Y, Aihara R, Nakabayashi T, Mochiki E, AsaoT, Kuwano H, Oriuchi N, Endo K.: 18F-Fluorode–oxyglucosePositron Emission Tomography: Useful Tech -nique for Predicting Malignant Potential of Gastro -intestinal Stromal Tumors. World J Surg, 2005, 29,1429-1435
[6] Hahn S, Bauer S, Heusner TA, Ebeling P, Hamami ME,Stahl A, Forsting M, Bockisch A, Antoch G.: Post -operative FDG-PET/CT staging in GIST: is there a benefitfollowing R0 resection? Eur J Radiol, 2011, 80,670-674
[7] Antoch G, Kanja J, Bauer S, Kuehl H, Renzing-KoehlerK, Schuette J, Bockisch A, Debatin JF, FreudenberglS.: Comparison of PET, CT, and dual-modality PET/CTimaging for monitoring of imatinib (STI571) therapy inpatients with gastrointestinal stromal tumors. J NuclMed 2004, 45, 357-365.
[8] Van den Abbeele AD, Badawi RD.: Use of positronemission tomography in oncology and its potential roleto assess response to imatinib mesylate therapy in gastrointestinalstromal tumors (GISTs). Eur J Cancer, 2002,38[suppl 5], S60-S65
[9] Van den Abbeele AD.: The lessons of GIST – PET andPET/CT: A New Paradigm for Imaging. The Oncologist,2008, 13(suppl 2), 8-13
[10] Van den Abbeele AD, Badawi RD, Manola J, Desai J,Kazanovicz A, St Armand M, Baum C, Demetri GD.:Effects of cessation of imatinib mesylate (IM) therapy inpatients (pts) with IM-refractory gastrointestinal stromaltumors (GIST) as visualized by FDG-PET scanning. JClin Oncol 2004, 22, 198 (abstract 3012).
[11] Gayed I, Vu T, Iyer R, Johnson M, Macapinlac H,Swanston N, Podoloff D.: The Role of 18F-FDG PET inStaging and Early Prediction of Response to Therapy ofRecurrent Gastrointestinal Stromal Tumors. J Nucl Med2004, 45, 17-21
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
VII. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM A képalkotók szerepe a gasztrointesztinális sztrómális tumorok követésében Dr. Molnár Péter, Dr. Szakáll Szabolcs, Pozitron-Diagnoszika Központ, Budapest a szerzők röviden összefoglalják a gasztrointesztinális sztrómális tumorok Ct és fdg pEt/Ct diagnosztikájával kapcsolatos ismereteket. The authors briefly summarize the CT and FDG PET/CT imaging in gastrointestinal stromal tumors. A gasztrointesztinális sztrómális tumorok (GIST) a gyomor-bél rendszer leggyakoribb mesenchymalis tumorai. Az összes gyomor-bélrendszeri tumor mintegy 0,1-3%-a, a szarkómák 6%-a. Döntően a gyomorban (50-70%) vagy a vékonybélben (20-30%) fejlődnek ki. A daganatok nagyobb hányada benignus, mintegy 30%-uk malignus. Utóbbiak főként máj- és peritoneális áttéteket adnak. A GIST sejtjei fenotípusosan a bélfal ún. Cajal-sejtjeihez hasonlítanak, 95%-ukban c-kit sejtfelszíni receptor expreszszió figyelhető meg, mely tirozin-kinázként működik. A c-kit (CD117) immun-hisztokémiai kimutatása a patológiai diagnózist nagymértékben segíti. A daganat elsődleges és legfontosabb kezelése a lehetőleg teljes sebészi eltávolítás. Kemoterápia vagy besugárzás hatástalan. Inkomplett eltávolítás vagy metasztatikus folyamat esetén egy kis molekulasúlyú tirozin-kináz gátló (pl. imatinib) kezeléssel érhető el hosszabb túlélés. A szerzők a diagnosztikus CT- és az FDG- PET/CT-vizsgálatok GIST-ek diagnosztikájában betöltött szerepét foglalják össze. Ct-vIzsgálat A daganatok CT-vizsgálata, illetve terápia-követése során használatos objektív mérési módszer a RECIST (Response Evaluation Criteria in Solid Tumors), mely a tumor méretén alapul [1]. Ismeretes, hogy daganatellenes kezelés hatására a tumorok egy részében bekövetkező vérzés, nekrózis, illetve myxoid degeneráció a volumen növekedését okozhatja. Ezeknél a tumoroknál (GIST, HCC, melanóma) a RECIST kritériumok szerinti mérés fals progressziót, illetve a kezelés hatástalanságát jelezheti [2]. Choi és munkatársai kimutatták, hogy a GIST-ek esetén a terápiás válasz CT vizsgálattal történő lemérése során a tumor területén mért denzitás értékek az imatinib kezelés hatására bekövetkező nekrózis miatt fokozatos csökkenést jeleznek [3]. A ROI (region of interest) felvétele manuálisan, a tumor határainak megfelelően történik, a portális vénás fázisú felvételeken. A kontroll vizsgálatok során a területek átlag denzitása kerül összehasonlításra. Az FDG PET/CT-vizsgálatoknál mért standardizált FDG felvételi érték maximumának (SUVmax) csökkenése hatékony terápia esetén korrelál a CT-kritériumok szerinti átlag denzitás csökkenésével. A RECIST kritériumok szerinti mérés alapján a terápia hatékonyság GIST-eknél jelentősen alulbecsült, akár 50% körüli is lehet [4]. A CT-kritériumok szerinti értékelésnél rendkívül fontos, hogy a vizsgálatok standard protokollok alapján készüljenek, mely magában foglalja a szeletvastagságot, az intravénás kontrasztanyag mennyiségét és a leképezési időt [3]. fdg pEt, pEt/Ct vIzsgálat Az elmúlt 30 évben a PET-, ill. napjainkban a PET/CTvizsgálatok az onkológiai diagnosztika fegyvertárának eszközévé váltak. A leggyakrabban használt nyomjelzőanyag, a 18F izotóppal jelzett flouro-dezoxiglükóz (FDG) számos rosszindulatú daganatos megbetegedés diagnosztikájában, a tumor fokozott cukoranyagcseréjének kimutatása révén játszik szerepet. A módszer segítséget adhat például a benignus és malignus folyamatok elkülönítésben, a rosszindulatú daganatok cukoranyagcseréjének meghatározásában, rejtett manifesztációk felderítésével a staging pontosabbá tételében, terápiás hatás lemérésében, kiújulás kimutatásában. A GIST-ek kimutatásában az FDG PET/CT vizsgálatok gyakorlati haszna csekély, hiszen a diagnózis felállításában endoszkópos, valamint endoszonográfiás vizsgálaté a főszerep. Az felfedezéskor már áttétet adó daganat, valamint a nem teljes eltávolítás eseteiben a tumor FDG felvételének meghatározása mellett, az ismerteken túli további érintett területek kimutatása lehet a cél. Szignifikáns összefüggést mutattak ki a GIST FDG felvételének intenzitása, valamint a tumor Ki67 indexe, ill. mitózisainak száma között [5]. Azokban az esetekben azonban, mikor a daganat patológiailag igazolt teljes reszekciója mellett a műtét során áttétet nem detektáltak, a műtétet követően végzett FDG-PET/CT nem tűnt hatékony módszernek az okkult áttétek kimutatásában [6]. A PET/CT-vel több áttét azonosítható, mint az önállóan végzett CT vagy PET vizsgálatokkal [7]. A leggyakoribb és talán legfontosabb PET indikáció a GIST imatinib kezelésre adott válaszának, a kezelés hosszú távú hatékonyságának lemérése. A tumor glükóz metabolizmusának megváltozása, a hagyományos, morfológiai változásokon alapuló követésnél pontosabb és hamarabb jelentkezik. Akár 24 óra elteltével, a gyógyszer egyetlen dózisa már jól érzékelhető FDG felvétel csökkenést okozhat [8]. Reagálónak azokat a betegeket kell tekinteni, akinél a kezelést megkezdése után egy hónappal a SUVmax értéke a IME XI. évfolyaM képalkotó dIagnosztIkaI különszáM 2012. júnIus 15 VII. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM szöveti háttér értéke alá csökken, vagy a bázisvizsgálat során mért értékhez viszonyítva legalább 25%-kal mérséklődik [9]. Antoch és munkatársai a kezelés hatékonyságának PET-tel történő megítélését mind 3, mind 6 hónap elteltével pontosabbnak találták a CT-vel szemben [7]. A tumor refrakterré válása során az FDG felvétel fokozódása figyelhető meg. Az ilyen esetekben az imatinib elhagyása után néhány nappal, több, korábban kináz-gátlóra érzékeny lézió gyorsan felépülő, intenzív glükóz-anyagcseréje lesz kimutatható. Ez az ún. „PET flare” jelenség [10]. lásd 1. ábra c) 1. ábra 43 éves férfibeteg imatinib kezelés közben (a), a kezelés felfüggesztése után (b), majd a terápia újraindítását követően (c) készült FDG PET- és CT-felvételei A daganat kiújulásakor, bár a PET- és a CT-diagnosztika érzékenysége és pozitív prediktív értéke között nincs szignifikáns különbség, a kezelések hatékonyságának korai meghatározásához megfelelő bázisvizsgálatként az FDG PET/CT-vizsgálat elvégzése preferálható [11]. a) összEfoglalás A GIST képalkotó diagnoszikájában az FDG PET/CTvizsgálatok segítenek a tumoros folyamat FDG aviditásának meghatározásában, a nem sebészi kezelésre adott korai és késői tumorválasz lemérésében. Amennyiben a terápiakövetés CT-vizsgálattal történik, a Choi-féle CT kritériumok szerinti denzitás mérése szükséges a terápiás válasz korrekt megítélésére. b) IRODAlOMJEGYzéK [1] Eisenhauer EA, Therasse P, Bogaerts J, Schwartz lH, Sargent D, Ford R, Dancey J, Arbuck S, Gwyther S, Mooney M, Rubinstein l, Shankar l, Dodd l, Kaplan R, lacombe D, Verweij J: New response evaluation criteria in solid tumors: revised RECIST guideline (version 1.1). Eur J Cancer, 2009, 45, 228-247 [2] Reichardt P: Optimal use of targeted agents for advanced gastrointestinal stromal tumors Oncology, 2010, 78, 130-140 [3] Choi H, Charnsangajev C, Faria SC, Macapinclac HA, Burgess MA, Patel S. R., Chen l. l., Podoloff D. A., Benjamin R. S.: Correlation of computed tomography and positron emission tomography in patients with metastatic gastrointestinal stromal tumor treated at a sing- 16 le institution with imatinib mesylate: Proposal of new computed tomography response criteria. J. Clin Oncol, 2007, 25, 1753-1759 [4] Choi H.: Critical Issues in response evaluation on computed tomography; lessons from the gastrointesinal stroma tumor model. Current Oncology Reports 2005, 7, 307-311 [5] Kamiyama Y, Aihara R, Nakabayashi T, Mochiki E, Asao T, Kuwano H, Oriuchi N, Endo K.: 18F-Fluorode–oxyglucose Positron Emission Tomography: Useful Technique for Predicting Malignant Potential of Gastrointestinal Stromal Tumors. World J Surg, 2005, 29, 1429-1435 IME XI. évfolyaM képalkotó dIagnosztIkaI különszáM 2012. júnIus VII. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM [6] Hahn S, Bauer S, Heusner TA, Ebeling P, Hamami ME, Stahl A, Forsting M, Bockisch A, Antoch G.: Postoperative FDG-PET/CT staging in GIST: is there a benefit following R0 resection? Eur J Radiol, 2011, 80, 670-674 [7] Antoch G, Kanja J, Bauer S, Kuehl H, Renzing-Koehler K, Schuette J, Bockisch A, Debatin JF, Freudenberg lS.: Comparison of PET, CT, and dual-modality PET/CT imaging for monitoring of imatinib (STI571) therapy in patients with gastrointestinal stromal tumors. J Nucl Med 2004, 45, 357-365. [8] Van den Abbeele AD, Badawi RD.: Use of positron emission tomography in oncology and its potential role to assess response to imatinib mesylate therapy in gastrointestinal stromal tumors (GISTs). Eur J Cancer, 2002, 38[suppl 5], S60-S65 [9] Van den Abbeele AD.: The lessons of GIST – PET and PET/CT: A New Paradigm for Imaging. The Oncologist, 2008, 13(suppl 2), 8-13 [10] Van den Abbeele AD, Badawi RD, Manola J, Desai J, Kazanovicz A, St Armand M, Baum C, Demetri GD.: Effects of cessation of imatinib mesylate (IM) therapy in patients (pts) with IM-refractory gastrointestinal stromal tumors (GIST) as visualized by FDG-PET scanning. J Clin Oncol 2004, 22, 198 (abstract 3012). [11] Gayed I, Vu T, Iyer R, Johnson M, Macapinlac H, Swanston N, Podoloff D.: The Role of 18F-FDG PET in Staging and Early Prediction of Response to Therapy of Recurrent Gastrointestinal Stromal Tumors. J Nucl Med 2004, 45, 17-21 A SzERzőK BEMUTATáSA dr. Molnár péter Budapesten született 1965-ben. Diplomáját a SOTE általános Orvosi Karán szerezte 1993-ban. Radiológia szakvizsgát 1996-ban szerzett. 1994-től a budapesti Szent Imre Kórházban dolgozott, ahol jelenleg mellékfoglalkozású munkatárs. 2005 óta a Pozitron-Diagnosztika Központ radiológus főorvosa. dr. szakáll szabolcs 1970-ben született Debrecenben. 1995-ben szerzett általános orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. A diploma megszerzését követően a DOTE PET Centrumában kezdett dolgozni. 2000ben nukleáris medicina szakvizsgát tett, majd 2004-ben védte meg PhD tézisét. A szakvizsga megszerzése után egyetemi tanársegéddé, 2004-ben egyetemi adjunktussá nevezték ki. 2006 óta a budapesti Pozitron-Diagnosztika Központban dolgozik főorvosi beosztásban. A magyarok napozáskor nem vigyáznak a bőrükre a felnőtt lakosság fele kerüli a közvetlen napfényt, míg 15%-uk a nap bármely szakaszában kifekszik. a fényvédőkrémek használata ugyanakkor egyáltalán nem mondható általánosnak, mindössze minden ötödik ember használja ezeket ilyenkor rendszeresen. – többek között ez derül ki a szinapszis kft. friss kutatásából, amelyet a cég a WEBBeteg.hu internetes weboldal megbízásából készített. • Minden 5. fiatal a nap bármely szakaszában napozik A lakosság közel 50%-a napozik rendszeresen, 15%-uk pedig nem törődve az esetleges káros hatásokkal, a nap bármely szakaszában kifekszik a közvetlen fényre. életkor alapján megfigyelhető, hogy a napozók aránya annak emelkedésével csökken, és a legfiatalabbak (35 év alattiak) esetében 20% a bármikor napozók aránya. érdekesség, hogy a napozás időpontjának tényét nem befolyásolja szignifikánsan, hogy az illető vett-e már részt melanoma szűrésen! • az aktív napozók 70%-a nem használ rendszeresen fényvédőkrémet A felnőtt lakosság közel fele egyáltalán nem használ fényvédő krémet a napozás során – igaz közülük sokan, ha csak tehetik, kerülik a közvetlen napfényt. Elgondolkodtató ugyanakkor az a tény, hogy a nap bármely órájában kifekvők körében is csak 50% körül alakul a rendszeres krémhasználók aránya. Egyéb szempontból az ilyen módon aktívan védekezők jellemzően nők, illetve 26-45 év közöttiek. Az alkalmazott krém egyébként döntően közepes (15-25) vagy magas faktorszámú (25+) krémet jelent. A kutatás rámutat: Magyarországon alacsony, mindössze közel 20% körüli a felnőtt lakosság körében a melanoma szűrésen már részt vettek aránya. Forrás:Webbeteg IME XI. évfolyaM képalkotó dIagnosztIkaI különszáM 2012. júnIus 17
