A Magyar Országgyűlés, a Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezését követően 2014-ben február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját a Magyar Ápolók Napjának nyilvánította. Hagyományosan e napon kerül sor a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó szakdolgozók kitüntetésére. Az idei alkalom különlegessége, hogy születésének 200. évfordulója apropóján 2017 egyben Kossuth Zsuzsanna emlékév is.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
ÁPOLÁSMENEDZSMENT KOSSUTH ZSUZSANNA EMLÉKÉV e Zs uzsanna A Magyar Országgyűlés, a Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezését követően 2014-ben február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna születésének évfordulóját a Magyar Ápolók Napjának nyilvánította. Hagyományosan e napon kerül sor a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó szakdolgozók kitüntetésére. Az idei alkalom különlegessége, hogy születésének 200. évfordulója apropóján 2017 egyben Kossuth Zsuzsanna emlékév is. Az 1989-ben alakult Magyar Ápolási Egyesület a hazai ápolók és az ápolási hivatás meghatározó képviselője. Munkatársai azon fáradoznak, hogy az ápolást, mint hivatást el- és megismertessék a közvéleménnyel, illetve a döntéshozói réteggel. Céljaik között szerepel az ápolás közjogi elismerése, az illetménytábla szerkezetének átdolgozása, illetve az ápolói életpályamodell mielőbbi bevezetése. Az idők során számos kezdeményezés és eredmény köthető a nevükhöz. Ezek közül a legfrissebb a Kossuth Zsuzsanna Emlékév. Ennek során az egész 2017-es esztendőben különböző programokkal, projektekkel, kommunikációs anyagokkal kívánják felhívni a közvélemény figyelmét az ápolás és az ápolók fontosságára, Kossuth Zsuzsanna munkáján és örökségén keresztül. Kossuth Zsuzsanna munkássága és életútja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy egy addig nem ismert szakma alapjainak – a világon elsőként történő – lefektetésével létrehozza azt a hivatást, amit ma ápolásként ismerünk. Manapság az ápolói hivatás a világon mindenhol az egészségügyi ellátás alapkövének számít, hazánkban az uniós normatívák az irányadók, így ma az lehet regisztrált ápoló, aki 4600 órás képzés keretén belül 50-50% arányban az elméleti és gyakorlati tananyagot elsajátítja, és erről vizsgát is tesz. Bugarszki Miklós az egyesület elnöke rámutatott, hogy e hivatás sokszor nehéz körülmények között zajlik, az ápolók sem erkölcsileg sem anyagilag nincsenek a társadalmi hasznosságuk mértékéhez elvárhatóan megbecsülve, ennek ellenére az általuk ápolt betegek ebből keveset érzékelnek. Ez az emlékév amellett, hogy Kossuth Zsuzsanna munkássága előtt tiszteleg, rá kívánja irányítani a szaktárca figyelmét a problémákra, az ápolói cím védelmére, az ápoló utánpótlás biztosítására és egy életpályamodell szükségességére. Az IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY m t su Kos h lék év Magyar ápolók napja ápolóképzés a jelenlegi szakgimnáziumi rendszerben nem nyújt elegendő ismeretet egy felsőfokú továbblépéshez, és az sem szolgálja a szakma érdekeit, hogy a képzést az iparkamara koordinálja. Szükségét látják, hogy a képzés kerüljön vissza az egészségügyi tárcához. Szükség lenne továbbá az önálló minisztériumra, és elengedhetetlen az életpálya modell bevezetése. Szintén szükségét látják egy ágazati humánerőforrás toborzási stratégiának. A célok eléréséhez elengedhetetlen, hogy hazánknak ismét legyen országos főápolója, aki megfelelő hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik e célok megvalósításához. Dr. Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke kiemelte, hogy az 1848-49-es szabadságharcban a hadi sérültek ellátása során tanúsított helytállás például szolgálhat a jelen kor ápolóinak. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy Kossuth Zsuzsanna a tábori kórházak főápolónője munkáját csak úgy tudta sikeresen ellátni, hogy bírta az akkori kormányzat teljes támogatását, valamint az orvos szakma pártfogását. Mindezek mellett meg tudta szólítani a társadalmat annak érdekében, hogy munkájukat anyagilag és erkölcsileg is támogassák. A jelenkor ápolásügyének is hasonló dolgokra van szüksége. Kiemelten fontos, hogy legyen Nemzeti Ápolási Stratégia a hiányszakmák (pl. ápoló, szakápoló) megszüntetésére, komplex program induljon az álláshelyek betöltésére, az ápolás körülményeinek javítását célzó eszközök beszerzésére. Ugyancsak fontos egy országos médiakampány indítása a jövő ápolóinak toborzására, az egészségügyi szakdolgozók megbecsüléséért, az álláshelyek betöltéséért, a szakdolgozói pálya vonzóvá tételéért, a biztonságos betegellátás megteremtéséért. További halaszthatatlan kormányzati intézkedés meghozatalára van szükség annak érdekében, hogy az egészségügyi tevékenységet végző munkavállalók helyzetének javítása tovább gyorsuljon. A bérfelzárkóztatás megindítása során szerzett tapasztalatok birtokában lényeges változások következzenek be a fekvő- és járóbeteg ellátás mellett az alapellátásban és az otthoni szakápolásban foglalkoztatott szakdolgozók körében. Hagyományosan a Magyar Ápolók Napján kerül sor a kiemelkedő szakmai teljesítményt nyújtó kollégák kitüntetésére. A miniszteri kitüntetésekre a Magyar Ápolási Egyesület terjesztette fel a jelölteket. Az elismeréseket Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkártól vehették át a díjazottak. XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR 25 ÁPOLÁSMENEDZSMENT KOSSUTH ZSUZSANNA EMLÉKÉV A Magyar Ápolók Napja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztere Pro Sanitate-díjat adományozott a következő kollégáknak: Barti Péterné, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház osztályvezető ápolónője, diplomás ápoló; Bodáné Gyürü Vanda, a Soproni Szociális Intézmény Idősek Otthona megbízott vezetője; Deák Gyuláné, a Békés Megyei Központi Kórház sztómaterápiás ápolója a gyulai Pándy Kálmán Kórházban; Kóczián Éva Erzsébet, a Komlói Egészségcentrum Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium Egészségügyi Központ ápolási igazgatója, Molnár Jenőné, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház osztályvezető főnővére; Nyilas Judit, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház ápolási igazgatója, Dr. Ocskóné Molnár Rita, a PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Prevenciós és Rehabilitációs Tanszék tanszékvezető ápolója; Sugárné Dudás Ildikó, Nagykőrösi Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet fül-orr-gégészeti szakasszisztense, audiológiai szakasszisztens. A Magyar Ápolók Napja alkalmából az Emberi Erőforrások Minisztere Elismerő Oklevelet adományozott a következő kollégáknak: Bárányné Koncz Katalin, a Dr. Kenessey Albert Kórház- Rendelőintézet Sebészeti osztály, főnővér helyettese; Baráth Ágnes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet Csecsemő- és Gyermekosztályának részlegvezető ápolója; Benczik-Tóth Eszter Éva, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Rehabilitációs osztályának részlegvezetője, diplomás ápoló; Berkiné Kossuth Anett, a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Őszi Napsugár Otthonának gondozási részlegvezetője; Boros Istvánné, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Gasztroenterológiai II. Belgyógyászati Osztály ápolója; Kalcsó Péterné, Dr. Kenessey Albert Kórház- Rendelőintézet Fertőző osztályának főnővére; Kókai-Nagy Ferencné, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet szülésznője, korábban osztályvezető főnővér; Lőrincz Katalin, a Mezőtúri Kórház és Rendelőintézet Szülészet-nőgyógyászat osztálya osztályvezető ápolója; Mészáros Tibor, a budapesti Szent Rókus Kórház és Intézményei ápolási igazgatóhelyettese, a Mozgásszervi rehabilitációs osztály osztályvezető ápolója; Oroszi Zsuzsanna, a váci Jávorszky Ödön Kórház KAITO főápolója, Papp Lászlóné, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház Anaestheziológia és Intenzív Terápiás Osztálya anaestheziológiai szakasszisztense; Rácz Sára Izabella, a Bács-Kiskun megyei Kórház Tüdő- belgyógyászati osztály vezetőápoló-helyettese, ápoló, szakoktató; Szabó Gergelyné, a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika ambulanciavezető nővére, intézetvezető főnővér-helyettese; Szalóczi Istvánné, Wéber György, a PTE KK Szívgyógyászati Klinika kardiotechnikusa; Zsiga Imréné, a berettyóújfalui Gróf Tisza István Kórház részlegvezetője. A Kossuth Zsuzsanna-díjat a Magyar Ápolási Egyesület 1998-ban a szabadságharc 150. évfordulójának évében alapította. Odaítélésének fő szempontjai a kiváló szakmai munkán túl az ápolás és az ápolók, valamint ápolói közösségek létrehozása érdekében kifejtett, az egyesület keretében végzett kiemelkedő tevékenység. A Magyar Ápolók Napja alkalmából Kossuth Zsuzsannadíjban részesültek: Bognár Márta, ápolási koordinátor: csecsemő és gyermekápolóként kezdte egészségügyi pályáját a Fejér Megyei Szent György Kórházban. Ápolói életútját folyamatos tanulás jellemzi. Tudományos tevékenységével jelentősen hozzájárult a magyar ápolás ügyének fejlesztéséhez. 1998 óta tagja a Magyar Ápolási Egyesületnek, 2006 óta a Fejér megyei szervezet vezetője. A Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna-díjjal ismeri el az egészségügyi szakképzés és az ápolásügy fejlesztésében nyújtott kimagasló tevékenységét. Koszta Julianna, osztályvezető főnővér: egészségügyi életútja 35 évvel ezelőtt, pályakezdő ápolóként indult a Pándy Kálmán kórházban. Később szakoktatói, majd közgazdász és menedzserszakon szerzett oklevelet. A Magyar Ápolási Egyesület alapító tagja, jelenleg a békés megyei szervezet vezetője. A Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsannadíjjal ismeri el több évtizeden át végzett, az ápolás fejlesztéséért tett szakmai munkáját. Lukács Lászlóné, nyugalmazott ápolási igazgató: egészségügyi pályája 42 éve kezdődött, nyugállományba vonulásáig a szociális szférában dolgozott ápolási igazgatóként. Élethosszig tartó tanulásával, példamutató, lelkiismeretes munkájával motiválta munkatársait és a pályakezdő ápolókat az ápolási hivatás szeretetére, a beteg emberek tiszteletére. Alapító tagja és a harmadik választási ciklus óta vezetője a Magyar Ápolási Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének. A Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna-díjjal ismeri el a hazai ápolás fejlesztéséért végzett kimagasló tevékenységét. Munkatársunktól 26 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR
