IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Oxigénpótlás keringési betegségekben

  • Cikk címe: Oxigénpótlás keringési betegségekben
  • Szerzők: Dr. Karlócai Kristóf
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika / PAH centrum
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 37-40
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: KARDIOLÓGIA

Absztrakt:

Oxigén kezelés a krónikus tüdőbetegek számára jól ismert és elterjedt eljárás. Kevésbé ismert azonban, hogy szívelégtelenségben és pulmonális hypertoniában is gyakori az oxigénhiány anélkül, hogy a tüdő parenchyma érintett lenne. Ezeknek a betegeknek az oxigén kezeléséről is gondoskodni kell kórházi, kardiológiai, rehabilitációs és otthoni körülmények között is.

Angol absztrakt:

Oxygen inhalation is crucial is the treatment of chronic hypoxic lung diseases. However, the prevalence of severe hypoxia is high among heart failure and pulmonary hypertensive patients even without lung parenchymal involvement. These patients need appropriate administration of oxygen in the cardiology, rehabilitation and home conditions.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő - Perspektívát az ápolásnak! Vártokné Fehér Rózsa
Tartalom IME Szerkesztőség
Történelmi pillanat ez az egészségügyben - Interjú Ónodi-Szűcs Zoltánnal Haiman Éva
Útjára indul a felzárkóztató egészségügyi ápoló szakképzési program Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság
MEDICINA2000: A betegvárakozási időről a járóbeteg szakellátásban Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
XVIII. Medicina2000 Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia XIII. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
Pszichiátriai osztály zárt részlegén kezelt betegek adatainak elemzése, a betegrögzítés szabályainak gyakorlati alkalmazása Boros Károlyné
Innováció az egészségügyi szakdolgozó képzésben: Az infokommunikációs technológia létjogosultsága Dr. Balogh Zoltán, Kormos Ágnes, Kozma Borbála
Sztómaterápia. Sztómaterápia? Sztómaterápia! Horváth Katalin Beatrix, Dr. Baranyai Zsolt , Dr. Harsányi László, Dr. Weltner János
IME-META X. Jubileumi Országos Egészség gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia (2016. június 15-16.) IME Szerkesztőség
Nemzeti stroke regiszter - Miért van ilyen típusú adatgyűjtésre szükség? - Interjú Dr. Nagy Zoltán professzorral Boromisza Piroska
A pszichiátria jövője – utazás időben és térben - Dr. Kurimay Tamás professzor a szakma előtt álló kihívásokról Boromisza Piroska
Bordás István (1941-2007) Tamás Éva
Aktuális változások az idült légúti betegségek alapellátási és diagnosztikai ellátásában Prof. Dr. Horváth Ildikó
Oxigénpótlás keringési betegségekben Dr. Karlócai Kristóf
WHO: 2000 óta 5 évvel nőtt a várható élettartam IME Szerkesztőség
Urológiai helyzetkép és tendenciák országos adatgyűjtésünk alapján Dr. Böszörményi-Nagy Géza
Valdoxan az „Év Gyógyszere 2015” IME Szerkesztőség
A magyarországi pneumococcus immunizációs program eredményei a legfrissebb surveillance adatok elemzése alapján Dr. Mészner Zsófia, Dr. Nagy Bence, Dr. Tirczka Tamás
Az informatikai oktatás sikerre viheti az egészségügyet Boromisza Piroska
IME – META X. Jubileumi Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia (2016. június 15-16. szerda-csütörtök) IME Szerkesztőség
Az EESzT adatvédelmi problémái a jogszabályok tükrében Dr. Alexin Zoltán
Mobil alkalmazások fejlesztése az egészségügyben: egészségtudatosságot növelő applikációk Szabó Dániel Attila
Alföldi István a digitális írástudók felelősségéről - Interjú a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság igazgatójával Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Karlócai Kristóf Intézmény: Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika / PAH centrum

[1] Report of the Medical Research Council Working Party: Long term domiciliary oxygen therapy in chronic hypoxic cor pulmonale complicating chronic bronchitis and emphysema, Lancet, 1981;1(8222):681-6.
[2] Park JH, Balmain S, Berry C, Morton JJ, McMurray JJ: Potentially detrimental cardiovascular effects of oxygen in patients with chronic left ventricular systolic dysfunction, Heart, 2010;96:533–538.
[3] McMurray JJ, Adamopoulos S, Anker SD, et al.: ESC Guidelines for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure 2012, Eur J Heart Fail, 2012; 14(8):803-69.
[4] Haque AW, Boehmer J, Clemson BS, et al.: Hemo dynamic effects of supplemental oxygen administration in congestive heart failure, Journal of the American College of Cardiology, 1996;27:353-357
[5] Rawles JM, Kenmure AC.: Controlled trial of oxygen in uncomplicated myocardial infarction, Br Med J, 1976;1:1121–1123.
[6] Welsford M, Nikolaou NI, Beygui F et al.: On behalf of the Acute Coronary Syndrome Chapter Collaborators. Part 5: acute coronary syndromes: 2015 International Consensus on Cardiopulmonary Resuscitation and Emergency Cardiovascular Care Science With Treatment Recommendations, Circulation, 2015;132 (suppl 1):S146–S176.
[7] Stub D, Smith K, Bernard S et al.: AVOID Investigators. Air Versus Oxygen in ST-Segment-Elevation Myocardial Infarction, Circulation, 2015;131:2143–2150.

KLINIKUM KARDIOLÓGIA Oxigénpótlás keringési betegségekben Dr. Karlócai Kristóf, Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika / PAH centrum Az oxigén kezelés a krónikus tüdőbetegek számára jól ismert és elterjedt eljárás. Kevésbé ismert azonban, hogy szívelégtelenségben és pulmonális hypertoniában is gyakori az oxigénhiány anélkül, hogy a tüdő parenchyma érintett lenne. Ezeknek a betegeknek az oxigén kezeléséről is gondoskodni kell kórházi, kardiológiai, rehabilitációs és otthoni körülmények között is. Oxygen inhalation is crucial in the treatment of chronic hypoxic lung diseases. However, the prevalence of severe hypoxia is high among heart failure and pulmonary hypertensive patients even without lung parenchymal involvement. These patients need appropriate administration of oxygen in the cardiology, rehabilitation and home conditions. hypoxia), ha légúti betegség (pl. COPD) van és csökken az alveoláris térbe jutó oxigén mennyisége, ha a tüdőben membránkárosodás van (pl. tüdőfibrózis) és az oxigén hiába van jelen az alveolusban, „nem jut át” a vérbe, ha kevés, vagy hibás a hemoglobin a vérben, ami szállítaná az oxigént (anaemia, hemoglobinopathia), ha keringési betegség miatt lassú a véráramlás (szívelégtelenség), ha érszűkület rontja a sejtek közvetlen vérellátását, ha toxinok, vagy sav-bázis eltolódás gátolja a „sejtlégzést”. Ha tehát az artériás vérben lévő oxigén nyomását (pO2), vagy szaturációját (vérben SaO2, periférián [ujjon] SpO2) megmérjük, az eredmény nem tükrözi a végső kérdést, hogy jó-e a sejtlégzés. De a rendszer induló elemeinek és a tüdőnek a vizsgálatára ez a módszer alkalmas. A hypoxaemia a vérben alacsony oxigén mennyiséget jelenti. OXIGÉN ADAGOLÁS BEVEZETŐ Az oxigénterápia a kórházakban igen elterjedt, költséges, de gyakran rossz hatásfokkal alkalmazott eljárás. Központi tartályból vezeték tipikusan az intenzív, a sürgősségi és a tüdőgyógyászati osztályokra van kiépítve, ilyen a kardiológiai és rehabilitációs osztályokon legtöbbször hiányzik. Az oxigén ugyanolyan alapvető természeti erőforrásunk, mint a víz, vagy a kőolaj: biológiai eredetű. Ráadásul nagyon kritikus a koncentrációja, fajok sokasága a levegőben lévő, a tengerszinten nagyjából 21%-os oxigén mennyiséghez alkalmazkodott. Oxigénre a sejtek működéséhez van szükség: összetett rendszerek biztosítják, hogy az orrunktól a testi sejtjeinkig a megfelelő mennyiségű oxigén eljusson. A túl sok és a túl kevés oxigén egyaránt károsodást okoz. A belélegzett levegő oxigén tartalmát növelni lehet. Ennek egyszerűbb módja, ha a levegő változatlan nyomása mellett oxigént áramoltatunk a belélegzett levegő mellé. 1 liter/perc oxigén a belélegzett gáz oxigén tartalmát (FiO2) 4%-al emeli (1. ábra). Bonyolultabb módszer, ha a belégzési légnyomást növeljük. Ehhez zárt maszkra és nyomás-, valamint volumen szabályozásra alkalmas non-invazív ventilációt (NIV) biztosító készülékre van szükség. Az oxigénkezelés általában biztonságos, ha a nyomást 0,5 bar, a FiO2-t 50% alatt tartjuk. AZ OXIGÉNKEZELÉS VESZÉLYEI A magas parciális nyomású oxigén belégzése káros lehet. Egyrészt közvetlen károsító hatást okoz a központi idegrendszerben (orientációs zavarok, konvulziók), a tüdőben (tracheobronchitis, nehézlégzés, fájdalom az alveoláris kollapszus révén) és a szemben (látászavar, myopia), másrészt hozzájárulhat a széndioxid retenció kialakulásához, vagy fokozódásához, ha már eleve volt kisebb-nagyobb légzési elégtelenség. ALACSONY OXIGÉN ELLÁTOTTSÁG: HYPOXIA, HYPOXAEMIA A sejtekhez jutó oxigén túl kevés, ha a szervezet számára kicsi a kínálat (nagy magasságban való tartózkodás, IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 1. ábra A belélegzett levegő oxigén koncentrációja (FiO2) az orrszondán át adott oxigén áramlás függvényében Ha megnöveljük a belélegzett levegőben az oxigén mennyiségét, a tüdő oxigén-hatásfokát az un. Horowitz index-szel egyszerűen kiszámíthatjuk, amely azt mutatja, mennyire hasznosul a belélegzett oxigén (FiO2) az artériás vérben (pO2) (2. ábra). A magasabb érték jobb felhasználást jelent. A könnyen lélegeztethető beteg prognózisa jobb. XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS 37 KLINIKUM KARDIOLÓGIA 2. ábra Az oxigén hasznosulás (Horowitz index) meghatározása és értékelése Krónikus tüdőbetegség Oxigén kezelést leggyakrabban krónikus tüdőbetegségben használnak. Krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), fibrotikus tüdőbetegségben az alveolus gyulladása, vagy megvastagodása gátolja a megfelelő ventilációt. Széles körű klinikai tapasztalatunk van arra vonatkozóan, hogy ilyen tüdőbetegekben a kórházban alkalmazott oxigén inhaláció javítja a tüneteket, növeli a terhelhetőséget, javítja a kognitív funkciót, a tartós otthoni oxigénkezelés növeli az életminőséget, csökkenti az akut kórházi felvételek számát. Ezért COPD-ben az oxigénterápia alapkezelést jelent [1]. Sokkal kevésbé egyértelmű az oxigénkezelés szerepe szívelégtelenségben, koronária betegségben és tüdő keringési betegségekben, pulmonális hipertóniában. Akut szivelégtelenség Akut szívelégtelenség oxigén kezelésével kevesebb klinikai vizsgálat foglalkozott, mint a krónikus formában, de alapkezelésként széles körben, szakmai ajánlásokban elfogadott az oxigén a diuretikumok és a vazodilatátorok használata mellett. Ha a hypoxaemia igazolható (SpO2 < 90%, vagy pO2 < 60 Hgmm), az ajánlás magas, I-C szintű. A korábbi ajánlások normális vérgáz értékek mellett is javasoltak oxigénkezelést a miokardium nekrózis csökkentésére preventív céllal, de ennek hasznát a későbbi vizsgálatokkal igazolni nem lehetett [2]. Ma ez előtérben lévő, vitatott, de inkább nem javasolt eljárás. Krónikus szívelégtelenség Krónikus szívelégtelenség gyakran együtt jár alvás alatti légzészavarral. A háttérben kisvérköri pangás, éjszakai diurézist okozó vízhajtó kezelés, szorongás, pszichoszociális gondok, elhízás és felső légúti obstrukció is szerepet játszanak, de leggyakrabban a rossz perfúzió miatt a légzőközpont széndioxid érzéketlensége áll fenn, ami periodikus légzésleállást, Cheyne-Stokes típusú légzést eredményez. Kezelése éjszakai oxigén adásból, folyamatos pozitív nyomás alkalmazásából, ill. adaptív szervo-ventiláció használatából áll [3]. Jó oxigenizáció mellett krónikus szívelégtelenségben oxigén inhaláció nem javasolt. A 10 szívelégtelen, normális oxigén paramétereket mutató, de oxigént használó betegen elvégzett szívkatéteres vizsgálat minden paraméter romlását mutatta [4]. Akut koronária szindróma Akut koronária szindrómában (ACS) a 90-es években normál oxigén szaturáció mellett is ajánlottak oxigén keze- 38 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY lést. Ez a hyperoxia ischaemiát csökkentő védő hatásáról szóló elvi feltételezéseken és limitált klinikai kutatásokon alapult [5]. A 2010-es AHA ajánlás ugyancsak kevés adat alapján, a hypoxaemia nélküli alapesetben (pO2 > 94%) már nem ajánlott oxigénkezelést, mondván, hogy nincs kellő bizonyíték hasznára és elvben károsító hatása lehet. Ez alól kivétel volt az erős légszomj, a súlyos szívelégtelenség, a shock, ahol mégis oxigén belégzést ajánlott kimutatható oxigénhiány nélkül is. A 2015-ös ILCOR (International Liaison Committee on Resuscitation) tanulmány kiemelten foglalkozott a normális oxigén szaturációs ACS-s betegek kiegészítő oxigén kezelésével [6]. Mortalitásban, a mellkasi fájdalom oldódásában, az EKG normalizálódásában nem találtak különbséget az oxigén kezelés függvényében, de az infarktus mérete minimálisan kisebb volt oxigén kezelés nélkül. A még frissebb AVOID vizsgálat ugyancsak hypoxaemia nélküli ACS-ban az oxigénnel kezeltek hátrányát mutatta: kissé nagyobb volt a friss myocardium sérülés mértéke, a 6 hónapos korban mért infarktus-nagyság, a reinfarktus és az aritmia esélye oxigén kezelés mellett [7]. A két csoport közötti különbség nem volt olyan nagy, hogy a kérdést eldöntöttnek tekinthetnénk, de több érv szól ma már hypoxaemia hiányában az oxigén adás ellen (II-b szintű ajánlás), mint mellette. Pulmonális hypertonia Pulmonális hypertonia (PH) egyik formája, amikor krónikus hypoxiás tüdőbetegség (COPD) az alapbetegség, amihez másodlagosan társul a tüdőerek érintettsége. Ilyenkor a COPD, tüdőfibrózis miatt az oxygén kezelés már eleve indikált, függetlenül a kisvérköri keringés paramétereitől. A hypoxiára pulmonális vazokonstrikció a válasz. Ilyenkor az oxigén a kisvérköri haemodynamikai paramétereket is kedvezően befolyásolja, a pulmonális érellenállást csökkenti. Ugyanakkor a pulmonális hypertonia egyéb formái is gyakran járnak alacsony oxygén tenzióval akkor is, ha nincs tüdőbetegség. A mechanizmus idiopathiás pulmonális hypertoniában (IPAH) nem teljesen felderített, de a magas alveoláris artériás nyomás nem kedvez a megfelelő gázcserének. Szintén gyakori IPAH-ban a diffúziós károsodás is fibrotikus tüdőbetegség nélkül. Nincs hosszú távú kedvező vizsgálat a betegek oxigén terápiájáról, de az a klinikai tapasztalatok alapján ajánlott. Hosszú távú oxigén (LTOT) javasolt minden új betegnek, ha a PaO2 55 Hgmm alatti, vagy ha a SaO2 88% alatti, de pulmonális hypertoniában, jobbszívfél elégtelenségben, illetve szekunder polycytaemiában (Ht > 55%) 3. ábra Az új hosszútávú oxigén kezelés indikációi XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS KLINIKUM KARDIOLÓGIA már 59 alatti PaO2 és 89% alatti SaO2 mellett is indokolt (3. ábra). Ha már valaki oxigén kezelést kap, és arra jól reagál, a szaturáció 90% fölé megy, a kezelés folytatása a pillanatnyi vérgáz értéktől függetlenül indokolt. 2 L/perc (FiO2 28%) 24 órás oxigén inhaláció után a pulmonális átlagnyomás változása prognosztikai jel: az 5 Hgmm-t meghaladó csökkenése jó túlélést jelez. Az oxigén adagolása a szaturációtól függ: 1-4 L/perc közötti értékeket választunk úgy, hogy a SaO2 90% fölé kerüljön. Ha veleszületett szívbetegség, intrakardiális jobb-bal shunt áll a PH hátterében, a szaturáció az oxigénkezelés mellett sem fog növekedni. A keringési állapotot és oxigén egyensúlyi állapotot PH-ban legjobban a kevert vénás vér oxigén szaturációja jelzi (SvO2), de ehhez az eredményhez csak jobb szívfél katéterezés során nyert tüdőartériás vér vizsgálatával juthatunk. szindrómában, vagy hypoxaemiás pulmonális hypertoniában szenvedők, akik számára az oxigén biztosítása, az ágyhoz, illetve a tornaterem falához való kiépítése fontos. A fali csatlakozóra erősített párásító és áramlásmérő hibátlan működése kritikus, erre betegenként külön-külön van szükség. Az oxigén Y csatlakozós elosztása két beteg számára nem ajánlott, ilyenkor az áramlás értelemszerűen megfeleződik. Otthoni oxigénkezelésre számos készülék ismert. A palackos gázt hazánkban nemcsak tüdőgyógyász, hanem kardiológus, belgyógyász is rendelheti. A cseppfolyós oxigén a beteg mozgáskorlátozottságát megszünteti, erre engedélyt a pulmonológus szakfelügyelő főorvos adhat. Oxigén koncentrátort ugyancsak pulmonológus rendelhet. Különleges oxigén helyzetek Különleges oxigén kezelési helyzet a terheléses deszaturáció. Nyugalomban a vérgáz paraméterek normális tartományban vannak, de terhelésre a PaO2 55 Hgmm alá, az SaO2 88% alá csökken. Ezek a betegek terheléshez, rehabilitációhoz nagy oxigénmennyiséget (6 L/perc) igényelnek. Ugyancsak különleges az éjszakai deszaturáció, ami csökkent kognitív funkcióról, reggeli fejfájásokról, nyugtalanságról, álmatlanságról is megismerhető és gyakran krónikus szívelégtelenséghez, vagy pulmonális hypertoniához társul. Éjszakai oxigénkezelésük indokolt. Az oxigén kezelés krónikus tüdőbetegek számára széles körben elterjedt, a hypoxaemiás tüneteket hatékonyan csökkenteni képes eljárás. Hatására enyhül a tüdőerekben a hypoxiás vazokonstrikció, ami javítja a kisvérköri keringést is. A megfelelő adagolás kritikus, mert az indokoltnál magasabb oxigén mennyiség toxikus, károsító hatásai főleg a központi idegrendszerben, a tüdőben, a szemben jelentkezhetnek. A hypoxaemiás tüdőbetegeken túl azonban gyakran lép fel oxigénhiány akut keringési elégtelenségben, akut koronária szindrómában, pulmonális hypertoniában. Oxigénkezelés itt is szükséges. Krónikus keringési elégtelenségben jellemző az éjszakai oxigénhiány, amit leghatékonyabban nyomás- és áramlásvezérelt oxigénpótlással lehet csökkenteni. A hypoxaemiás, vagy effort hypoxaemiás betegek rehabilitációja oxigén terápiát igényel. Otthoni tartós oxigén kezelést gázpalackos formában belgyógyászok, kardiológusok is elkezdhetik. Kórházi és otthoni oxigén ellátás A krónikus oxigénkezelés szélesebb körben indikált, mint a COPD. Kórházi körülmények között a kardiológiai és a rehabilitációs osztályok betegei között gyakoriak a hypoxaemiás szívelégtelenségben, hypoxaemiás akut koronária ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK [1] Report of the Medical Research Council Working Party: Long term domiciliary oxygen therapy in chronic hypoxic cor pulmonale complicating chronic bronchitis and emphysema, Lancet, 1981;1(8222):681-6. [2] Park JH, Balmain S, Berry C, Morton JJ, McMurray JJ: Potentially detrimental cardiovascular effects of oxygen in patients with chronic left ventricular systolic dysfunction, Heart, 2010;96:533–538. [3] McMurray JJ, Adamopoulos S, Anker SD, et al.: ESC Guidelines for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure 2012, Eur J Heart Fail, 2012; 14(8):803-69. [4] Haque AW, Boehmer J, Clemson BS, et al.: Hemodynamic effects of supplemental oxygen administration in IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY congestive heart failure, Journal of the American College of Cardiology, 1996;27:353-357 [5] Rawles JM, Kenmure AC.: Controlled trial of oxygen in uncomplicated myocardial infarction, Br Med J, 1976;1:1121–1123. [6] Welsford M, Nikolaou NI, Beygui F et al.: On behalf of the Acute Coronary Syndrome Chapter Collaborators. Part 5: acute coronary syndromes: 2015 International Consensus on Cardiopulmonary Resuscitation and Emergency Cardiovascular Care Science With Treatment Recommendations, Circulation, 2015;132 (suppl 1):S146–S176. [7] Stub D, Smith K, Bernard S et al.: AVOID Investigators. Air Versus Oxygen in ST-Segment-Elevation Myocardial Infarction, Circulation, 2015;131:2143–2150. XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS 39 KLINIKUM KARDIOLÓGIA A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Karlócai Kristóf kardiológus főorvos. 1978-2006-ig az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet kardiológiai osztályán dolgozott. A kardiológus szakmát mesterétől, Naszlady Attila professzortól tanulta. 1996-tól 2006-ig a kardiológiai osztály vezetője. Ezen belül 1998-2006-ig vezette a hazai szívtranszplantációs kivizsgáló és gondozó centrumot, megszervezte a végstádiumú szívelégtelenség gondozását, rehabilitációját, kardiológiai intenzív osztályt hozott létre. 2006-tól 2008-ig a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben dolgozott, ahová a korábbi kardiológiai osztály bezárása és a szívtranszplantációs program áthelyezése miatt került. Több mint 3 évtizede foglalkozik a tüdő keringési betegségekkel, a pulmonális artériás hipertoniával (PAH). 2008-tól a Semmelweis Egyetem PAH centrumának vezetője. Több ciklusban volt vezetője, jelenleg is elnöke a Kardiopulmonális Munkacsoportnak. A Magyar Kardiológusok Társaságában 9 évig, a Magyar Transzplantációs Társaságban 6 évig volt elnökségi tag. 1998-tól 2008-ig vezette a Nemzeti Szívtranszplantációs Várólista Bizottságot, 2008-tól ugyanennek a titkára. Részt vesz a graduális oktatásban, számos könyvfejezet szerzője. WHO: 2000 óta 5 évvel nőtt a várható élettartam 2016. május 19., GENF – 2000. óta globális szinten drámai módon megnőtt a várható élettartam, az országok között és az országokon belül fennálló súlyos egyenlőtlenségek azonban fennmaradtak, mint arról a WHO idei, a fenntartható fejlesztési célok kapcsán folytatott egészségügyet monitorozó statisztikai jelentése beszámol (World Health Statistics: Monitoring Health for the SDGs). A várható élettartam a 2000 – 2015. közötti időszakban 5 évvel nőtt, ami az 1960-as évek óta a legnagyobb ütemű növekedés. A növekedéssel megfordult az 1990-es években tapasztalt visszaesés, amikor a várható élettartam Afrikában az AIDS-járvány következtében, Kelet- Európában pedig a Szovjetunió összeomlását követően csökkent. A növekedés az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Afrikai Régiójában volt a legjelentősebb, ahol a várható élettartam 9,4 évvel 60 évre nőtt, elsősorban a gyermek-túlélés és a malária megfékezése terén elért eredmények, valamint a HIV kezelésére alkalmazható antiretrovirális szerekhez való szélesebb körű hozzáférés következtében. A 2015-ben született gyermekek globális várható élettartama 71,4 év volt (73,8 év a lányok és 69,1 év a fiúk esetében), egy adott gyermek kilátásai azonban attól függnek, hogy hol született. A jelentés megmutatja, hogy az újszülöttek 29 országban – mindegyik magas jövedelmű ország – átlagosan 80 év vagy ennél is hosszabb élettartamra számíthatnak, míg 22 másik ország – valamennyi a Szubszaharai Afrikában található – újszülötteinek átlagos várható életkora kevesebb, mint 60 év. 86,8 év átlagos élettartammal a japán nők életkilátásai a legkedvezőbbek. A férfiak esetében Svájcban a leghosszabb az átlagos túlélési idő, 81,3 év. A Sierra Leonéban élő emberek életkilátásai a legrosszabbak a világon mindkét nem esetében: a nők várható átlagéletkora 50,8 év, a férfiaké 49,3 év. Az egészségben várható élettartam, vagyis a 2015-ben születettek jó egészségben eltöltött várható éveinek a mérőszáma globálisan 63,1 év (64,6 év a lányok és 61,5 év a fiúk esetében). Az Egészségügyi Világszervezet 2016. évi statisztikai jelentése (World Health Statistics 2016) átfogó áttekintést nyújt az egészséget érintő fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos legfrissebb éves adatokról, jól szemléltetve a kihívás nagyságát. Minden évben: • 303 000 nő hal meg terhességgel és gyermekszüléssel összefüggő komplikációk miatt • 5,9 millió gyerek hal meg az ötödik születésnapja előtt • 2 millió ember fertőződik meg újonnan HIV-vírussal, továbbá 9,6 millió új TBC-s és 214 millió maláriás esetet regisztrálnak • 1,7 milliárd embernek van szüksége kezelésre elhanyagolt trópusi betegség miatt • Több mint 10 millió ember hal meg 70 éves kora előtt szív- és érrendszeri betegségben és rákban • 800 000 ember követ el öngyilkosságot • 1,25 millió ember hal meg közúti közlekedési sérülésben • 4,3 millió ember hal meg a főzéshez szükséges tüzelőanyag okozta levegőszennyezésben • 3 millió ember hal meg kültéri légszennyezés miatt • 475 000 ember lesz gyilkosság áldozata, 80%-uk férfi Ezeket a kihívásokat nem lehet megválaszolni a betegség kialakulását elősegítő kockázati tényezők kezelése nélkül. Napjainkban a világban: • 1,1 milliárd ember dohányzik • 156 millió 5 év alatti gyerek visszamaradott és 42 millió 5 év alatti gyerek túlsúlyos • 1,8 milliárd ember iszik szennyezett vizet, és 946 millió ember végzi a szükségét a szabad ég alatt • 3,1 milliárd ember használ a főzéshez elsősorban szennyező tüzelőanyagokat A teljes sajtóanyag olvasható a www.imeonline.hu oldalon. Forrás WHO 40 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS