az egészségügyi ellátórendszer működésének a betegbiztonságot veszélyeztető nemkívánatos eseményei (adverse events) között a műhibákat követően a második legnagyobb csoportot jelentik az egészségügyi ellá- tással összefüggő fertőzések. az amerikai Járványügyi és betegségmegelőzési központ (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) kórházi fertőzések programjához kötődő kutatások már a múlt század 70-es éveiben bizonyították, hogy az infekciókontroll programmal rendelkező kórházakban a kórházi fertőzések harmada megelőzhető.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
InfEkCIókontroll Rövid összefoglaló a Nemzeti Nozokomiális Surveillance Rendszer 2011. évi eredményeiről Dr. Böröcz Karolina, Országos Epidemiológiai Központ Kórházi Járványügyi Osztály az egészségügyi ellátórendszer működésének a betegbiztonságot veszélyeztető nemkívánatos eseményei (adverse events) között a műhibákat követően a második legnagyobb csoportot jelentik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. az amerikai Járványügyi és betegségmegelőzési központ (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) kórházi fertőzések programjához kötődő kutatások már a múlt század 70-es éveiben bizonyították, hogy az infekciókontroll programmal rendelkező kórházakban a kórházi fertőzések harmada megelőzhető. A hatásos, hatékony, tudományos evidenciákon alapuló, köz-, illetve népegészségügyi megelőző intézkedések epidemiológiai alapja a surveillance (monitorrendszer), azaz a jelenségek (esetünkben az egészségügyi ellátással összefüggő – kórházi fertőzések) eloszlásának és a jelenségek kialakulásában szerepet játszó determinánsok (kockázati tényezők) vizsgálata az adott aktív fekvőbeteg-populációban; ezek elemzése, az eredmények visszacsatolása a megfelelő, célzott infekciókontroll intézkedések meghozatala és a jelenség gyakoriságának csökkentése érdekében. A 2004 negyedik negyedévétől működő Nemzeti Nozokomiális Surveillance Rendszer (NNSR) alapvető célja: az aktív fekvőbeteg intézményekben kialakuló, bizonyos (súlyos morbiditással és mortalitással járó) kórházi fertőzések trendjeinek követése, mely alapján a fertőzések megelőzését célzó, tudományos evidenciákon nyugvó módszertani levelek tehetők közzé. Az NNSR az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések azonosítására a CDC nozokomiális fertőzések definícióit alkalmazza, az egyes modulok standardizált módszertan szerint működnek. (A definíciókat és módszertant az OEK módszertani levelekben publikálta még az NNSR indulása előtt.) Az Országos Epidemiológiai Központ Kórházi-járványügyi osztálya, mint a Nemzeti Nozokomiális Surveillance Rendszer (NNSR) koordinátora, jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget téve jelenteti meg az NNSR 2011. évi eredményeit. A számos kötelező jelentést (nozokomiális járványok, multirezisztens kórokozók által kiváltott nozokomiális fertőzések – MRK, Clostridium difficile fertőzések – CDI, nosocomialis véráram fertőzések – VÁF) és önkéntes (kötelezően választható) periodikus surveillance-okat (sebfertőzés, ITO/PIC eszközhasználattal összefüggő fertőzések) tartalmazó, aktív fekvőbeteg intézményekre vonatkozó, incidencia alapú surveillance rendszer a kelet-európai régióban egyedülálló. Az NNSR-be, bár erre az intézményeknek jogszabályi kötelezettsége van, átlagosan 77 kórház jelent (82 kórház 20 IME XI. évfolyaM 8. száM 2012. októbEr volt MRK-jelentő, az intézmények 47,1%-a; 81 kórház volt CDI-jelentő, az intézmények 39,8%-a; és 63 kórház volt VÁF-jelentő, az intézmények 36%-a). Összesen 48 intézmény (27,7%) jelentett eseteket mindhárom (MRK, CDI, VÁF) surveillance modulba a 2011 folyamán. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2012 júniusában megjelentetett „Kórházi ágyszám- és betegforgalmi kimutatás” elnevezésű dokumentuma (173 kórház) szerint a jelentő kórházak betegforgalma a 2011-ben hazánkban ellátott betegek döntő hányadát lefedte (MRK-jelentő kórházak: 87,5%; CDI-jelentő kórházak: 82,1%; VÁF-jelentő kórházak: 75%). Ez azt jelenti, hogy az NNSR lefedettsége nagy, a surveillance-ok alapján képzett indikátorok (MRK, CDI, VÁF fertőzések incidenciája 10 000 betegre, ill. 100 000 ápolási napra) reprezentatívak és megfelelően jellemzik az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések hazai helyzetét, megadva ezzel az ilyen fertőzések megelőzésének hazai irányait. Az NNSR-be zömmel a nagy ágyszámú megyei kórházak, egyetemi klinikák és országos intézetek jelentenek. Ennek oka lehet, hogy csupán ezen intézmények rendelkezhetnek megfelelő laboratóriumi háttérrel, ill. a surveillance kivitelezéséhez szükséges struktúrákkal (személyzet). A surveillance-ok intenzitása is különböző a jelentő intézményekben, ez azt eredményezi, hogy az országos fertőzési arányok trendek értékelésére megfelelőek, ugyanakkor feltehetően alulbecsültek. Az elmúlt évben 188 nozokomiális járvány került bejelentésre. A nozokomiális járványok során 3434 ápolt és 350 egészségügyi dolgozó fertőződött; hat ápolt meghalt. A jelentett nozokomiális járványok zöme (144 járvány, 76,6%) egyéb közösségekben is előforduló járvány, zömmel virális eredetű enterális járvány volt. A virális enterális járványok kórokozói között első helyen 2011-ben is a calicivírus állt; a járványok többsége nem manuális kórházi osztályokat érintett, de megfigyelhető volt a manuális osztályok calici járványok általi növekvő érintettsége is. Az elmúlt évben jelentett 44 specifikus nozokomiális járvány csaknem fele (20) Clostridium difficile által okozott járvány volt. A multirezisztens Gram-negatív kórokozók előretörése a nozokomiális járványok kórokozói között már 2010-ben is megfigyelhető volt; 2011-ben csupán 3 járvány kórokozója volt MRSA. A multirezisztens Gram-negatív kórokozó által okozott járványok súlyosságára, ill. esetleges kései felismerésére utal, hogy jellemző a többféle fertőzési forma (véráram-, seb-, húgyúti-, alsó légúti fertőzés, pneumónia, meningitisz) előfordulása. A jelentett nozokomiális járványok terjedési módja kontakt volt; a járványos kórokozók terjedését az izolációs hiányok, személyzeti hiányok, ill. kézhigiénés hiányosságok befolyásolták. InfEkCIókontroll A Nemzeti Nozokomiális Surveillance Rendszer Multirezisztens kórokozók által okozott nozokomiális fertőzések alrendszerében jelentős változást hozott a 2011. évben kiadott Országos Tisztifőorvosi körlevél. A bejelentendő fertőzések közé kerültek az imipenem/ meropenem nem érzékeny és/vagy karbapenemáz-termelő „Klebsiella pneumoniae-k” és az „Egyéb Enterobacteriacea-k” által okozott fertőzések. A Gram-negatív multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma továbbra is folyamatos emelkedést mutat (megfigyelhető a bejelentett esetek közül az Acinetobacter baumannii és E. coli okozta fertőzések számának jelentős emelkedése). A Gram-negatív kórokozók esetében a terjedés ellen kizárólag az időben megkezdett mikrobiológia vizsgálattal és célzott kezeléssel, valamint a tünetes betegeknél és a kolonizált ápoltaknál az azonnal foganatosított izolációs szabályok következetes betartásával lehet küzdeni. A 11 multirezisztens kórokozó 2011-ben 2 127 ápolt 2 747 fertőzését okozta Az MRK fertőzések incidenciája 10 000 kibocsájtott betegre 11,4 és 100 000 ápolása napra 15,5 volt. Az egészségügyi ellátással összefüggő Clostridium difficile fertőzések hazai előfordulásáról elsőként a 2011-re vonatkozóan lehetett átfogó képet adni. Ezen eredmények kiindulási pontként szolgálnak a további évekre nézve. 2011-ben 1798 ápolt 1803 Clostridium difficile fertőzését jelentették a kórházak. A fertőzések átlagos incidenciája 10 000 kibocsájtott betegre 8,81, míg 100 000 ápolási napra 12,1. A jelentett CDI esetek száma a surveillance 2011. márciusi megerősítése után jelentősen emelkedett. ugyanakkor egyes nagy ágyszámú, de éves szinten rendkívül kevés esetet bejelentő intézmények miatt a megfigyelt incidencia feltehetően alábecsült. A magyarországi régiók között egy magasabb (Dél-Alföld, Közép-Magyarország, Dél-Dunántúl) és alacsonyabb (Nyugat-Dunántúl, Észak-Alföld, Közép-Dunántúl és ÉszakMagyarország) CDI incidenciájú csoport volt megfigyelhető. A különbségek összefügghetnek a régiók eltérő egészségügyi intézményi struktúrájával, a toxintermelő Clostridium difficile kimutatásának diagnosztikus lehetőségeivel és gyakorlatával. A bejelentett CDI esetek túlnyomó része az idős korosztályba tartozott, a férfiaknál a 70-79, a nőknél a 80-89 éves korcsoportban jelentkezett a legtöbb Clostridium difficile fertőzés. Az esetek magas életkora is magyarázhatja, hogy bár többnyire a legenyhébb kórformával (hasmenés) kerültek bejelentésre a betegek, a halálozás mégis jelentős. Összesen 367 (24,8%) beteg exitált. A jelentések szerint 48 beteg (a meghaltak 13,1%-a, a kimenetelre vonatkozó adattal rendelkező betegek 3,2%-a) halálában közrejátszott, vagy annak oka volt a Clostridium difficile fertőzés. Közülük 23 betegnél pseudomembranous colitis-t vagy toxikus megacolon-t jelentettek. A fertőzés ismert kockázati tényezői közül nagy arányban került bejelentésre a korábbiakban alkalmazott antimikrobiális terápia. A kórházi járványügyi helyzet értékelését nehezíti, hogy nem áll rendelkezésre adat a kórokozó PCR-ribotípusainak megoszlásáról, különös tekintettel a súlyos klinikai formájú, halálos, illetve járványos esetekre. A 2011-ben jelentett 1951 véráram fertőzés túlnyomó többsége 1689 (87%) laboratóriumi vizsgálattal igazolt volt. A véráramfertőzések incidenciája 10,4/10 000 kibocsátott beteg és 14,6/100 000 ápolási nap volt. A véráramfertőzések 72%-a (1387 eset) primer, 28%-a (550 eset) pedig szekunder véráramfertőzés volt. Szekunder véráramfertőzés leggyakrabban pneumónia és alsó légúti fertőzések (10%) következményeként alakult ki. A primer véráramfertőzések túlsúlya (1387 eset, 72%) az infekciókontroll hiányosságaira, a 2009-ben megjelentetett, Tájékoztató az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése (I. rész Centrális katéterrel összefüggő véráramfertőzések megelőzése) című ajánlásban foglaltak be nem tartására utal. Az NNSR jelentések szerint az elmúlt évben a bejelentett esetek közül összesen 1239 ápolt (nozokomiális járványhoz tartozó esetek közül 12 beteg, a specifikus járványokban fertőződtek 3,8%-a; az MRK-fertőzöttek közül 593 beteg, a fertőzöttek 27,9%-a; a CDI esetek közül 367 beteg, a fertőzöttek 24,8%-a; és a véráramfertőzés esetek közül 267 beteg, a fertőzöttek 14%-a) halt meg. Az NNSR 2011. évi eredményei az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kedvezőtlenebb helyzetét mutatják 2010-hez képest. A betegbiztonság alapvető részét képező infekciókontroll uniós ajánlásoknak megfelelő fejlesztésének erősítése, ill. ellenőrzése szükséges a hazai betegellátó intézményekben. Az NNSR 2011 évi részletes eredményei megtekinthetők az Országos Epidemiológiai Központ weboldalán (www.oek.hu). A SzERző BEMuTATÁSA böröcz karolina higiénikus orvosként végzett, majd közegészségtan-járványügy szakvizsgát szerzett. 1999-ben egészségügyi szakmenedzseri diplomát szerzett a SE Egészségügyi Menedzserképző központjában. 1977-től az ÁNTSz-nél és elődszervezeteinél dol- gozott. Jelenleg az Országos Epidemiológiai Központ Kórházi Járványügyi Osztályának osztályvezető főorvosa. Tagja a Magyar Infekciókontroll Társaságnak, a Magyar Higiénikusok Társaságának, a Megelőző orvostani szakmai kollégiumi tanácsnak, az Epidemiológiai Információs Hetilap (Epinfo) társszerkesztője. IME XI. évfolyaM 8. száM 2012. októbEr 21
