syngo.via. Ezt a rövid márkanevet a Siemens legújabb 3D képalkotó orvosi diagnosztikai terméke viseli. A cikkben a „második generációs” rendszer előnyeiről, felhasználóbarát kialakításáról, átütő erejű funkcionalitásairól, valamint a hazánkban újdonságnak számító szoftverfejlesztési modelljéről olvashatnak. A cikk témája azért is különösen érdekes, mert bár a termék a Siemens tulajdona, a lelke részben magyar. Ugyanis a syngo.via fejlesztését részben az evosoft Hungary Kft. mintegy 130 fős fejlesztő és tesztelő csapata végzi hazánkban.
Angol absztrakt:
syngo.via. The brand name represents the latest 3D healthcare imaging software of Siemens AG. The article describes the advantages of this “second generation” system, its ergonomic, user-friendly elaboration and functionality and its new software development model. Although the product is owned by Siemens AG, it has a partly Hungarian soul. The syngo.via platform was partially developed in Hungary at evosoft Hungary Kft. by 130 software and test engineer.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
VI. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM A monitor túloldalán – mérnökként A syngo.via fejlesztése Magyarországon Török Péter, evosoft Hungary Kft. syngo.via. Ezt a rövid márkanevet a Siemens legújabb 3D képalkotó orvosi diagnosztikai terméke viseli. A cikkben a „második generációs” rendszer előnyeiről, felhasználóbarát kialakításáról, átütő erejű funkcionalitásairól, valamint a hazánkban újdonságnak számító szoftverfejlesztési modelljéről olvashatnak. A cikk témája azért is különösen érdekes, mert bár a termék a Siemens tulajdona, a lelke részben magyar. Ugyanis a syngo.via fejlesztését részben az evosoft Hungary Kft. mintegy 130 fős fejlesztő és tesztelő csapata végzi hazánkban. syngo.via. The brand name represents the latest 3D healthcare imaging software of Siemens AG. The article describes the advantages of this “second generation” system, its ergonomic, user-friendly elaboration and functionality and its new software development model. Although the product is owned by Siemens AG, it has a partly Hungarian soul. The syngo.via platform was partially developed in Hungary at evosoft Hungary Kft. by 130 software and test engineer. A szerző 2011 tavaszán rendhagyó előadást tartott az IME Képalkotó Diagnosztikai Konferencián. Nem volt könynyű dolog mérnökként közel 100 orvos előtt prezentációt tartani, méghozzá egy olyan eszközről, amelyet a szakemberek használnak már a mindennapi diagnosztikában. A szerző e szakemberekkel szemben, a monitor túloldalán ül, de szerencsére nem páciensként, hanem mérnökként. A szoftverfejlesztésben érdekelt kollégák az evosoft-nál nem egészségügyi szakemberek, hanem másfajta „összetevői” az alkotó folyamatnak. A latin kifejezésekhez és az anatómiához kevésbé értenek, mégis képesek voltak megalkotni az egyik legmodernebb orvosi képalkotó diagnosztikai berendezés „lelkét”, részévé válni annak a világszerte közel 400 fős fejlesztőcsapatnak, amely a felhasználók kezébe adja ezt az eszközt. ciókat biztosít. Ez alatt az adattárolást, a betegek adatainak továbbítását, fogadását, vagy akár a képi feldolgozást értjük. Ezek mind olyan univerzális alapot jelentettek, amely syngo platform néven szerepel a partner termékei között, és amellyel kiegészíthetők a vásárlók specifikus műszereihez hasonló orvosi szoftverek. Az első ilyen közös platformra épülő műszer az 1990-es évek végén került a kórházakba. Ezt a korábbi, ún. syngo classic programot egészen a kétezres évek közepéig fejlesztették tovább, majd a rohamos mértékű technológiai fejlődéssel lépést tartva a Siemens egy újabb verzió, egy új szoftver fejlesztésén kezdett el dolgozni. Az evosoft 2006-ban csatlakozott a „második generációs” syngo fejlesztéshez, amely már a syngo.via nevet kapta, és amely 2010-ben került a piacra. Jelenleg az evosoft a német partnerrel karöltve készíti a rendszert, és a már meglévő funkciók továbbfejlesztése mellett olyan új lehetőségeket épít be, amelyek javarészt a felhasználói visszajelzésekből érkeznek, és nem elhanyagolható előnyük, hogy bizonyos vizsgálatokat, folyamatokat egyszerűsítenek. A közös platform tehát egy egységes arculatot és átláthatóbb, egyszerűbb kezelőfelületet ad azoknak a Siemens termékeknek, amelyekbe ezt beépítik. Ennek köszönhetően a gépekkel dolgozó szakorvosok mindennapi munkáját is egyszerűsítik, a rendszert pedig sokkal átláthatóbbá teszik. A SYNGO FEJLESZTÉS KEZDETEI Az orvosi diagnosztikai világában nagyjából egy évtizede, 2000 táján kezdődött meg az áttérés az analóg diagnosztikai rendszerekről a digitális rendszerekre. A váltás fő előnye az volt, hogy a digitális módszerrel készült felvételek esetében az adatokat elektronikus módon lehet tárolni egy központi nagy adatbázisban (a PACS-on). Ezáltal a felvéte- KÖZÖS PLATFORM FEJLESZTÉS Közös platform alatt egy olyan egységes és felhasználóbarát felület megalkotását értjük, amelyet több Siemens terméknél is alkalmazunk. A kilencvenes évek közepén kezdődött meg az anyacégnél a közös platform fejlesztés, amely aztán több orvosi diagnosztikai berendezés alapját is adta. Erre a hosszú távú, hatékony, magas színvonalú és kényelmes kórházi felhasználás érdekében volt szükség. A közös alap egyben egy közös arculatot, közös felhasználói felületet, és a minden orvosi műszernél használatos alapfunk- 40 IME X. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2011. OKTÓBER VI. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM lek sokszorosítása, illetve a későbbi diagnosztikai felhasználás lényegesen egyszerűbb, mint az analóg rendszerek esetében volt. Az új digitális rendszerek – mint a Siemens syngo programja –, jól beváltak a hagyományos kétdimenziós röntgenfelvételek esetén, így a mellkasi (szűrő)felvételeknél, vagy a baleseti sebészet röntgenfelvételeinél. Ám ezeknek az „első generációs” rendszereknek még komoly kihívást jelentettek az MR és CT felvételek, ahol a több száz, vagy extrém esetben akár ezer képből (szeletből) kellett a 3 dimenziós térbeli képeket rekonstruálniuk. A legnagyobb teljesítményű kórházi számítógépekre volt szükség, és a felvételek elkészítése is az orvos közreműködését igényelte. A fő nehézséget azonban az okozta, hogy a képrekonstrukció sok időt, akár egy órát is igénybe vehetett. Ráadásul a 3D képek megjelenítése csak ugyanezeken a nagyteljesítményű számítógépeken volt lehetséges, ilyenből azonban csupán néhány darab volt kórházanként. Következményként a 3D-s képrekonstrukció létrehozása bonyolult, sok állomással és kompromisszumokkal teli folyamat volt, és épp ezért kevés esetben használták diagnosztikai célokra – amire pedig hivatott lett volna. VÁLTÁS A SYNGO.VIA-VAL A syngo.via egyik fő előnye az, hogy könnyebbé tette a háromdimenziós felvételek előállítását és tárolását, emellett képes megkülönböztetni az orvosi szempontból lényeges elemeket. Például egy hasi felvétel készítése során ki tudja emelni, és elkülönülten meg tudja jeleníteni a szerveket (pl. a májat), vagy akár az ereket is. Ezt a kiválasztást a vizsgálatot végző orvos mára néhány kattintással el tudja végezni, míg régebben mindez hatalmas munka volt, ha egyáltalán sikerült. Korábban akár egy órán keresztül kellett „játszani” a képek összeállításával. Manuális orvosi szakmákban ez pedig jelentős időveszteséget okozott, sarkosan fogalmazva az is elmondható volt, hogy a bonyolult „gépkezelés” elvette az időt a „gyógykezeléstől”. A fejlesztők a háromdimenziós képalkotás továbbfejlesztésével ezen próbáltak meg segíteni. A syngo.via-nak sok előnye van a konkurenseihez képest, de talán 3D-s kép- alkotás az egyik olyan, amely a szakemberek munkáját leginkább megkönnyíti. Emellett a következő „közkedvelt” funkciókkal is rendelkezik: • Image Call-Up: Néhány évvel ezelőtt a páciensről készült számítógépes felvételeket mindössze a radiológia osztály munkatársai tudták teljes felbontásban elérni. Aki „kívülről”, azaz egy külső munkaállomásról akarta megtekinteni a képeket, web-böngészőt (pl. Internet Explorert) használt. Azonban ezek a programok eredeti rendeltetésük szerint nem az orvosi diagnosztika számára készültek, emiatt a helytálló diagnózis felállítása nem volt egyszerű. A syngo.via az egyszerű megjelenítésen túl alkalmat ad arra, hogy a diagnosztizáló orvos „szerkessze” a képet, arányokat nézzen stb., amelyre egy egyszerű web böngésző nem alkalmas. Ezek mellett a syngo rendszer lehetővé teszi az ún. „Image Call-Up” funkció segítségével, hogy a kórház egy másik osztályán lévő számítógép rákapcsolódjon a radiológiai osztály számítógépére, és a kezelőorvos is teljes értékű felvételek alapján diagnosztizálhassa a kóros eltéréseket. • Prefetch: A syngo „prefetching” funkciója a vizsgálatra előjegyzett beteg korábbi felvételeit automatikusan előkeresi az adatbázisból. Ez persze „csupán” kényelmi funkció, mivel a klinikus szakorvos is meg tudná tenni ezt a keresést, és nem is kerülne, mindössze tíz percbe. Azonban ha naponta ez akár öt-hatszor is előfordul, akkor már jelentős időt vesz el az orvostól. AGILIS SZOFTVERFEJLESZTÉS Egyértelmű, hogy a szakembereket elsősorban az elkészült termék, és annak orvosi használhatósága érdekli. Ugyanakkor megéri egy kis kitérőt tenni az irányba, hogyan is készül ez a termék, ugyanis komoly, és alapvető változásokon ment át a syngo.via fejlesztése az elmúlt években. Korábban a fejlesztők egy lineárisnak tekinthető szoftverfejlesztési modellt használtak, ami nagyon hasonlított a szoftvermérnöki körökben közismert ún. vízesés modellre. A közös együttműködésünk során a szakemberektől érkezett a kérés, hogy a fejlesztés legyen gyorsabb, rugalmasabb, közben alkalmazkodjon jobban a vevői igényekhez. IME X. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2011. OKTÓBER 41 VI. KÉPALKOTÓ KÜLÖNSZÁM Az evosoft-nál korábban követett lineáris, vízesés modell ahhoz hasonlítható, mint amikor a beteg megérkezik a kórházba, majd első lépésben elvégzik a megfelelő vizsgálatokat (röntgen, ultrahang, vérvétel), majd felállítják a diagnózist, ha szükséges, beavatkozást végeznek. Szépen egymás után… A műtét megtörténte után megvizsgálják, hogy valóban a tervek szerint ment-e a beavatkozás, és mindent eszerint hajtottak-e végre. Minden egyes lépést szigorúan meghatározott sorrendben követi a többi. Ez azt jelentette, hogy a szoftver fejlesztők begyűjtötték a felhasználóktól a követelményeket, rendszerezték őket, nekiálltak a fejlesztésnek, programoztak, az elkészült alapverziót alaposan tesztelték, majd ezt követően átadták a kész terméket. Szépen egymás után, szigorúan meghatározott lépésekben történt a fejlesztés. Ennek persze megvoltak a maga előnyei, ugyanakkor egy lassú és merev folyamatban történt a fejlesztés. Vagyis a módszer megbízható volt ugyan, azonban nem bizonyult kellően hatékonynak. A korábbi lineáris modellt váltotta fel az úgynevezett agilis szoftverfejlesztési modell. Az előző orvosi példával ezt a következőképpen lehet illusztrálni: a beavatkozás közben komplikáció lép fel, és váratlanul leesik a beteg vérnyomása, ritmuszavara lesz, és az életmentés érdekében azonnal lépni kell. Vagyis el kell térni az eredeti menetrendtől a műtét sikeressége érdekében. Az agilitás ez esetben azt jelenti, hogy a beteget már a műtét közben „vizsgálják”, és az ott tapasztaltakat a folyamat közben vetik össze a tervekkel. Azaz a váratlan helyzetekre, – ez esetben az ügyfél elvárásainak változására – sokkal hatékonyabban, és gyorsabban tud a fejlesztő reagálni. Ez az a módszer, amelyre a magasabb színvonalú, hatékonyabb, és ügyfélorientált munka érdekében áttértek a fejlesztők az elmúlt mintegy másfél évben. Az agilitás tehát a váratlan helyzetekre, megváltozott vevői igényekre egy „gyorsreagálású” módszer, amellyel a felhasználók kéréseinek tudnak a korábbi gyakorlathoz képest sokkal gyorsabban eleget tenni. Technikailag ez rövidebb, egyhónapos fejlesztési ciklusok bevezetését jelentette, és jóval nagyobb hangsúlyt fordítanak a fejlesztők a kórházakkal, szakemberekkel történő kommunikációra. Ehhez közvetlen kapcsolatra van szükség a különböző intézményekkel, ahol a fejlesztők első kézből kaphatnak információt arról, hogy hogyan is működik mindaz a gyakorlatban, amit az irodában ülve elképzeltek. Ezekben a már említett rövi- debb, egyhónapos ciklusokban megtörténik minden munkafolyamat, ami korábban is, tehát a követelmények összegyűjtése, rendszerezése, a szoftverkód megírása, vagy a tesztelés. Mindez azonban már egy sokkal rugalmasabb, egyszerűbb és orvos-barát termék létrehozását biztosítja. KAPCSOLAT A KÓRHÁZAKKAL A megrendelő Siemens világszerte több mint 30 intézménnyel áll kapcsolatban. A magyarországi együttműködés tesztkórházakat takar. A tesztkórházakban a syngo.via mindenkori legújabb verzióját megkapva még kiadás előtt tesztelik, „nyúzzák” a rendszert. Az ő értékes visszajelzéseiknek és a felek közötti kooperációnak köszönhetően lehet tökéletesíteni a programot. A fejlesztők is részt vesznek kórházlátogatásokon, ahol a program működését élesben is láthatják, és nagy segítséget jelent a felhasználó orvosok személyes véleménye is. Ezzel a mérnökök is kilépnek a monitor túloldaláról, és megismerik az elsőre idegen környezetet. Erre nagy szükség volt, hiszen a napi munka során gyakori tapasztalat, hogy bizony a mérnöki és orvosi tudományok képviselői között a kommunikáció döcögős. Ezt felismerve vontak be a fejlesztők klinikai múlttal rendelkező kollégát is a fejlesztési munkába. VEVÔKÖZPONTÚSÁG A fejlesztők folyamatosan arra törekszenek, hogy a termék kielégítse a felhasználók elvárásait, megkönnyítse a páciensek gyógyulását, megfeleljen a hatósági előírásoknak, a használat kényelmes, magas színvonalú legyen. Ezek mind olyan kihívások, célok, amelyek a mindenkori stratégia alapját adja. Ehhez szoros együttműködés kell, és tudnunk kell, a felhasználóknak mire is van szükségük, hogy milyen legyen a „szerszám”, amivel jól, hatékonyan tudnak dolgozni. Ezt szolgálja a háttérben az agilis szoftverfejlesztésre való átállás, és ide tartozik a folyamatosan bővülő kapcsolat a hazai tesztkórházakkal, az ott tett látogatások, és talán ez a cikk is. Ezekkel a lépésekkel azt szeretnénk elérni, hogy a syngo.via a felhasználók által kedvelt, a páciensek kezelését megkönnyítő termék legyen, és a világ elsőszámú orvosi képalkotó diagnosztikai rendszerévé váljon. A SZERZÔ BEMUTATÂSA Török Péter 2001-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen okleveles műszaki informatikusként szerzett M.Sc. diplomát. Diplomamunkáját és szakmai gyakorlatát a Siemens GmbH erlangeni központjában 42 végezte 2001-ben, az „Analysis of image transfer performance in Siemens syngo systems” címmel. 1999-től az evosoft Hungary Kft. fejlesztőmérnöke. 2004-től fejlesztési csoportvezető, 2006-tól az egészségügyi ágazat vezetője. IME X. ÉVFOLYAM KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKAI KÜLÖNSZÁM 2011. OKTÓBER
