A szerzők közleményük első részében röviden ismertetnek egy, a gyermekkorban is gyakori alvászavar formát, az obstruktív alvási apnoe szindromát (obstructive sleep apnea syndrome, OSAS). Az OSAS betegeknél teljes elzáródás (apnoe), vagy részleges elzáródás (hypapnoe) lép fel a felső légutaknál alvás során. A tü- netcsoportot előidéző garatszűkület és a következményként kialakuló obstrukció oka gyakran valamilyen fül-orr-gégészeti megbetegedés, amely műtéti úton jól kezelhető. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők időben felismerjék a betegség tüneteit és időben vigyék orvoshoz az érintett gyermekeket. A közlemény második ré- szében a szerzők ismertetik a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában végzett kvantitatív, direkt (nyitott és zárt) kérdéseket tartalmazó anonim, önkitöltős, validált kérdőíves prospektív felmérésük eredményét. A vizsgálat célja kettős volt: 1. milyen gyakori az OSAShoz társuló tünet a vizsgált populációban? 2. milyen arányban fordultak a szülők orvoshoz ezekkel a tünetekkel? A vizsgálat eredménye szerint gyakoriak az OSAS-hoz társuló tünetek a vizsgált populációban, s megállapítást nyert az is, hogy a laikus szülők nagyobb arányban fordultak ezekkel a tünetekkel orvoshoz.
Angol absztrakt:
In the first part of the publication authors demonstrate the obstructive sleep apnea syndrome (OSAS) which is frequent in childhood. Cases of OSAS are characterized by complete upper airway obstruction (apnea) or partial upper airway obstruction (hypopnea) during sleeping. This problem is often caused by otorhino-laryngeal disease, which can be well treated by surgery, that underlines the importance of the early recognition of the signs of OSAS. In the second part of the publication authors present their prospective quantitative questionnaire study. The objectives of the study were: 1. How frequent are the signs of OSAS in the examined population? 2. In which proportion do the parents of the child suffering from the signs of OSAS take medical advice? The results show that the incidence of the signs of OSAS is quite high, and inexpert parents more often ask for medical advice when their children are suffering from signs of OSAS.
[1] http://alvas-diagnosztika.hu/osas.html
[2] http://www.ujsag.sote.hu/se200805/20080506.html
[3] http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/III/2/103main.htm
[4] http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/IV/5/301main.htm
[5] http://www.alvasdiagnosztika.com/index.php?option=com_content&view=article&id=19&Itemid=27
[6] http://horkol.hu/cms/index.php?page=a-horkolas-tipusai
[7] Batki Zelka, Szakács Zoltán: A horkolás Hogyan szabaduljunk meg tőle, vagy hogyan éljünk együtt vele Kiadó: Batkay Bt. Budapest, 2004. (10 – 20)
[8] http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kied/0/27802/1
[9] W. Pirsig., J. Schäfer: A horkolás kellemetlenség vagy betegség? Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1993. 16 – 49 )
[10] http://www.alvasdiagnosztika.com/
[11] Prof. André Kahn: Gyermekeink álma – Gyakorlati tanácsok az álmatlanságban szenvedő gyermekek szüleinek Kossuth kiadó Budapest, 2000. (145 – 149)
[12] Ribári Ottó (szerk.) Fül-Orr-Gégészet Fej-Nyak Sebészet Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1997. (211-212)
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT A gyermekkori obstruktív alvási apnoe szindróma, vizsgálat Bori János, Kovács Zsuzsa Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, Kecskemét A szerzők közleményük első részében röviden ismertetnek egy, a gyermekkorban is gyakori alvászavar formát, az obstruktív alvási apnoe szindromát (obstructive sleep apnea syndrome, OSAS). Az OSAS betegeknél teljes elzáródás (apnoe), vagy részleges elzáródás (hypapnoe) lép fel a felső légutaknál alvás során. A tünetcsoportot előidéző garatszűkület és a következményként kialakuló obstrukció oka gyakran valamilyen fül-orr-gégészeti megbetegedés, amely műtéti úton jól kezelhető. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők időben felismerjék a betegség tüneteit és időben vigyék orvoshoz az érintett gyermekeket. A közlemény második részében a szerzők ismertetik a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórházában végzett kvantitatív, direkt (nyitott és zárt) kérdéseket tartalmazó anonim, önkitöltős, validált kérdőíves prospektív felmérésük eredményét. A vizsgálat célja kettős volt: 1. milyen gyakori az OSAShoz társuló tünet a vizsgált populációban? 2. milyen arányban fordultak a szülők orvoshoz ezekkel a tünetekkel? A vizsgálat eredménye szerint gyakoriak az OSAS-hoz társuló tünetek a vizsgált populációban, s megállapítást nyert az is, hogy a laikus szülők nagyobb arányban fordultak ezekkel a tünetekkel orvoshoz. hiányos állapot is komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. Amennyiben az obstruktív sleep apnoe szindrómát (OSAS) nem ismerik fel, kezeletlen marad és így hosszabb időn át fennáll, az a későbbiekben egészségkárosodáshoz vezethet. A hatékony prevenció alapja, hogy szülők is ismerjék a tüneteket, ami alapján a gyermekeiket már korai stádiumban kezeltetni tudják, ezzel megakadályozva az oxigénhiányos állapotok és a stressz reakciók következményeként kialakuló, több szervrendszert érintő károsodásokat. A kiváltó ok gyakran fül-orr-gégészeti betegség, melyet műtéttel jól lehet kezelni, így megszűnik a garatelzáródás, ezáltal az alvás közben fellépő légzés szünet (apnoe) is. Röviden áttekintjük az obstruktív alvási apnoe szindróma kialakulását, a tüneteit, a stressz reakció egészségkárosító következményeit. Kérdőív segítségével felmérést végeztünk két populációban, mert tudni szerettük volna, hogy a laikus szülők illetve az egészségügyi szakdolgozók gyermekeinél milyen arányban fordulnak elő az alvással összefüggő az OSAS-ra is jellemző tünetek, valamint ismerik-e az OSAS tüneteit, illetve a tüneteket észlelve igénybe veszneke szaksegítséget. In the first part of the publication authors demonstrate the obstructive sleep apnea syndrome (OSAS) which is frequent in childhood. Cases of OSAS are characterized by complete upper airway obstruction (apnea) or partial upper airway obstruction (hypopnea) during sleeping. This problem is often caused by otorhino-laryngeal disease, which can be well treated by surgery, that underlines the importance of the early recognition of the signs of OSAS. In the second part of the publication authors present their prospective quantitative questionnaire study. The objectives of the study were: 1. How frequent are the signs of OSAS in the examined population? 2. In which proportion do the parents of the child suffering from the signs of OSAS take medical advice? The results show that the incidence of the signs of OSAS is quite high, and inexpert parents more often ask for medical advice when their children are suffering from signs of OSAS. Sok családban ma is teljesen természetes dolog, hogy a gyermek horkol, mivel az apa is horkol, így ezt családi vonásként könyvelik el a szülők. Ez a felfogás adott esetben veszélyezteti a horkoló gyermekek egészségét, ha nem kerül időben felfedezésre az alvás közben kialakuló garati elzáródás és az ezt követő légzéskimaradás [1]. Ha gyermekeknél a hiperaktivitás, a tanulási zavarok, a nappali álmosság, az indokolatlan agresszivitás, figyelem zavarok, az éjszakai bevizelés-beszékelés (a már egyébként szobatiszta gyermeknél), fejfájások és táplálkozási zavarok jelentkeznek, akkor ezek hátterében nagy valószínűséggel, illetve az esetek jelentős részében igazolhatóan az alvászavarok állnak. A gyermekkori elhízás és az alvászavar között is összefüggés mutatható ki [2]. BEVEZETÉS Gyakori panasz az alvászavar a gyermekeknél. Az alvás közben jelentkező garatelzáródás illetőleg ennek a következményeként fellépő légzési szünet (apnoe) és az oxigén- A BETEGSÉG JELENTÔSÉGE Miért kiemelten fontos feladat a gyermekek alvászavaraival foglakoznunk? • Gyakran előfordulnak kisgyermekeknél és serdülőkorúaknál egyaránt (20–30%) • Népegészségügyi problémának tekinthető • Általában krónikusak • Néha komoly betegségek állnak az alvászavarok hátterében • Bizonyos tünetekkel csak a gyermekeknél találkozhatunk IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 21 MENEDZSMENT • • ÁPOLÁSMENEDZSMENT Az enyhe zavarok is komoly problémát okozhatnak a családnak Gyakran megelőzhetőek lennének [3, 4] TÜNETTAN Az obstruktív alvási apnoe szindróma horkolással, hangos légzéssel, erőltetett légzőmozgásokkal, apnoeval, hypopnoeval, következményes hypoxiával, hypercapniával járó légzészavar [4]. Kialakulásában szerepet játszó okok: • Vastagabb nyaki zsírréteg a testsúlyfelesleg miatt, zsír felrakódás a garatban és a nyelvgyök tájékán • Megnagyobbodott szájpad és garatmandulák • Hátrébb álló állkapocs, mint fejlődési rendellenesség (pl. distál harapás) • Gátolt orrlégzés (allergia, orrpolyposis, orrsövényferdülés), ha csak mérsékelt fokú, akkor csak ritmusos horkolást eredményez [8] Az OSAS-ban az alvás időtartama alatt periodikusan kialakuló, kórosan hosszú, 10 másodpercet meghaladó légzésszünetek alakulnak ki. Ha az apnoes index: 5 apnoe/óra feletti, akkor már nemzetközi standardok szerint is kórosnak tekintjük [5]. Az izomelernyedés mértéke (a garatban is) a REMalvásfázisban éri el a tetőpontját, így a légzésszünetek is rendszerint a REM-ben jelennek meg először [5]. A részleges és a teljes garati elzáródás, a nyelvgyök hátracsúszva előbb részlegesen, majd teljesen elzárja a garatot, amelynek anatómiai alapjait az 1. ábra mutatja. 1. ábra A részleges és teljes garatelzáródás anatómiai alapjai [6] A garatelzáródás következményei: az apnoe alatt az oxigéntelítettség a vérben súlyosabb esetben akár a normális 40%-ára is eshet. A légzőmozgások hatástalanok, ezért a kisvérkörben pangás alakul ki, megterhelve a jobb szívfelet. A pulzusszám csökken, a vérnyomás esik. Az izomtónust (a garatban is) végül idegrendszeri mikroébredés (arousal) állítja helyre (stressz reakció = „menekülési reakció”), melynek következtében az elzáródás megszűnik, a garat megnyílik, mély légvételek követik egymást, a szívműködés hirtelen felgyorsul az adrenalin hatására, a vérnyomás felszökik, ez megterheli a keringést. A vércukorszint megemelkedik – azért, hogy normalizálódjon – fokozódik az inzulintermelés, és ez megterheli a Langerhans szigetsejteket [5, 7, 8]. A fejen és a nyakon fokozott verejtékezés indul meg, mert a „menekülő” szervezetet hűteni kell. 22 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR A szervezet 4-6 légvétellel képes leállítani a stressz reakciót, de a garatelzáródás később ismételten kialakul. Ezek a jelenségek súlyos esetben egyetlen éjszaka alatt akár több százszor is megismétlődhetnek, lehetetlenné téve a pihentető, mély alvást. Az alvás széttöredezetté válik, így a gyermek nagyon kevés alkalommal jut el az alvás REM fázisába. A mikroébredések miatt, melyekkel a szervezet az izomtónust helyreállítja (amelyekre a gyermek reggel nem is emlékszik), fáradtan ébred és napközben figyelemzavar, fokozott agresszivitás és egyéb pszichés tünetei jelentkeznek [5]. Az ismételt garatelzáródás és az ezt követő stressz reakció következményei: • Szívritmus zavarok • Magasvérnyomás-betegség kialakulása • Pulmonális nyomásemelkedés • Cor pulmonale (súlyos esetben) mint a felnőtteknél, ha a légzészavar (OSAS) évekig kezeletlen marad [9, 12] A diagnózis felállításában fontos a fül-orr-gégészeti kivizsgálás, mert az alvás közben kialakuló apnoékat valószínűsítheti, azonban bizonyított diagnózist alváslaboratóriumban végzett, legalább 8 órán át tartó polysomnographiás vizsgálattal lehet felállítani [8, 10]. Az OSAS kezelése műtét nélkül: egészséges alvást segítő körülmények biztosítása, a testsúlycsökkentés, fogszabályozás és speciális esetekben a CPAP-kezelés. Nagy jelentőségű a szülők/gondozók szerepe a betegek kezelésében az eredményesség megítélésében, hiszen ők látják a napközbeni tünetek alakulását [1]. FELMÉRÉS A TÜNETEK ELÔFORDULÁSÁRÓL Minta: a vizsgált populációt azok a szülők vagy kísérők (I. felmérés) és szakdolgozók (II. felmérés) jelentik, akiknek 14 éves vagy ennél fiatalabb gyermekük van. Időtartam: 30 nap (2009. 06. 15 – 2009. 07. 15.), melyet próbafelmérés előzött meg. Helyszín: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza – Járóbeteg szakellátás Kecskemét, Egészségügyi és Szociális Intézmények, Kecskemét. A vizsgálatban részt vett szervezeti egységek: • Arc-, Állcsont-, Szájsebészeti és Fül-Orr-Gégészeti Osztály (Fül-Orr-Gégészeti Ambulancia, Szakrendelés) • Gyermekgyógyászati Osztály Szakambulancia • Egészségügyi és Szociális Intézmények Házi gyermekorvosi ügyelet • Egészségügyi és Szociális Intézmények két bölcsődéje Módszer: Kvantitatív, direkt (nyitott és zárt) kérdéseket tartalmazó anonim, önkitöltős validált kérdőíves felmérés. A kérdőívek a 2. és 3. ábrán láthatók. I. felmérés: szülők vagy kísérők Kiosztott kérdőívek száma: 250 db II. felmérés: szakdolgozók Kiosztott kérdőívek száma: 250 db MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT II. felmérés: szakdolgozók Visszaérkezett kérdőívek szám: 223 db/250 Értékelhető kérdőívek száma: 201 db, ebből 79 gyermeknél nem jelentkezett alvással összefüggő panasz, így az esetszám a továbbiakban n=122. A kérdőívekkel felmértük, hogy mennyi a kérdőívet kitöltők gyermekeinek száma, illetve ezek közül milyen számú gyermeknél fordult elő valamilyen alvási rendellenességet jellemző tünet. Az I. felmérésben 176 gyermek közül 150nél, a II. felmérésben 201 gyermek közül 122-nél fordult elő valamelyik tünet. A különböző tünetek előfordulását – a lehetséges nagyszámú tünet miatt – két grafikonon, a 4. és az 5. ábrán mutatjuk be. Az I. kérdőív eredményeit (laikus szülő) a szaggatott vonal jelzi, a II. kérdőív eredményeit (szakdolgozó szülő) a folyamatos vonal mutatja. 2. ábra Szülői és kísérői kérdőív 4. ábra A tünetek előfordulásának gyakorisága I. 5. ábra A tünetek előfordulásának gyakorisága II. 3. ábra Szakdolgozói kérdőív EREDMÉNYEK I. felmérés: szülők vagy kísérők Visszaérkezett kérdőívek szám: 180 db/250 Értékelhető kérdőívek száma: 176 db, ebből 26 gyermeknél nem jelentkezett alvással összefüggő panasz, így az esetszám a továbbiakban n=150. Figyelemfelkeltő, hogy az első 3 helyre az alábbi tünetek kerültek: II. felmérés I. felmérés 1. Horkolás 1. Nyugtalan alvás 2. Nyugtalan alvás 2. Testhelyzet folyamatos keresése 3. Testhelyzet folyamatos 3. Gyakori felébredés keresése Kiemelkedően magas a szakdolgozói körben a hiperaktiv és a nem megfelelő iskolai teljesítményt nyújtó gyermekek száma (5. ábra). Szinte megegyező arányban – laikus szülők 43%-a, a szakdolgozók 42%-a – vettek igénybe szaksegítséget a tünetekkel rendelkező gyermekek szülei. IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 23 MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT Mindkét felmérésben a szaksegítség közül gyermekorvosi segítséget vettek igénybe a legtöbben. A laikus szülők nagy része az egyéb segítséget (fül-orr-gégész szakorvos, pulmonológus szakorvos, homeopata) is megjelölte a kérdőíven. A szakdolgozók 68%-a a gyermekorvos mellett 16%-ban vette igénybe kineziológus segítségét, illetve természetgyógyászhoz is fordultak. Ebből is látszik, hogy a szakdolgozók is nyitottak az egyéb alternatív gyógymódok felé (6. ábra). 6. ábra Az igénybe vett szaksegítség a két csoportban Összefoglaltuk a horkoláshoz társuló egyéb OSAS-ra leginkább jellemző tüneteket, azok számszerinti előfordulását a szakdolgozók és a laikus szülők gyermekeinél. Nagy számban fordult elő mindkét mintában a horkolással együtt jelentkező 3 vagy annál több tünet (1. táblázat). A szakdolgozó szülőknél a 122 gyermek közül 24 esetben jelentkezett horkolás, illetve ehhez társuló egyéb tünet. A 24 esetből 12 gyermeknél (50%) vettek igénybe szaksegítséget. A laikus szülőknél 150 gyermek közül 52 esetben jelentkezett a horkolás, illetve ehhez társuló egyéb tünet. Az 52 esetből 40 gyermeknél (77%) vettek igénybe szaksegítséget. 1. táblázat A tünetek előfordulása és segítség igénybevétele ÖSSZEGZÉS Az OSAS gyakran előforduló betegség már gyermekkorban is. A kialakulásában gyakran fül-orr-gégészeti elváltozásokat lehet kimutatni, amelyek műtétileg jól kezelhetők. Az időben elvégzett műtéttel (a horkolás kezdetétől számított két és fél éven belül), a kiváltó ok megszüntetésével (orr-garatmandula eltávolítás, orrpolip eltávolítás) a stressz reakció és az apnoe időtartama alatti mellűri nyomás változások következményeként kialakult, keringési és légzőrendszeri elváltozások teljes egészében visszafejlődnek. Műtét nélkül, a már kialakult elváltozások maradandóan károsítják a gyermek egészségét [9, 11, 12]. Az eredményes kezeléshez azonban szükséges, hogy a szülők a tünetek (horkolás, légzésleállások, hiperaktivitás, éjszakai izzadások, fulladásszerű légzésjelenségek, figyelmetlen stb.) észlelésekor gondoljanak az OSAS-ra és mielőbb gyermekgyógyász vagy fül-orr-gégész szakorvos segítségét kérjék. Ha lehetőség van rá, akkor a szülőknek alvásdiagnosztikában jártas szakembert ajánlott felkeresni [1]. Felmérésünk eredményei alátámasztották, hogy a vizsgált populációban gyakran előfordulnak az OSAS-sal kapcsolatos tünetek, részben horkolással, illetve anélkül. További kutatás alapját képezheti, hogy a szakdolgozók 50%-a vajon azért nem veszi igénybe nagyobb számban a szaksegítséget, mert úgy érzik, elegendő a saját szaktudásuk az állapot súlyosságának megítéléséhez. Fontos lenne, hogy azok a családok, ahol a gyermek horkol és egyéb alvással összefüggésbe hozható zavar jelentkezett, időben közérthető és hasznosítható információkhoz juthassanak. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A prevencióban fontos szerepe van az egészségügyben dolgozó orvosoknak/ápolóknak, a bölcsődei gondozónőknek, az óvónőknek, akik észlelve az alvás közben kialakult légzési szüneteket, szakorvoshoz irányíthatják a szülőket további vizsgálatok céljából. Az OSAS korai sikeres felismerésének alapja az lehetne, hogy nem csak a háziorvosok, hanem az óvodapedagógusok, a bölcsődei/csecsemőotthonban dolgozó gondozónők, a védőnők valamint az érdeklődő szülők részére is továbbképzéseket szerveznének ebben a témakörben. A média lehetőségeit kihasználva növelni lehetne a figyelemfelkeltés hatékonyságát. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak a munkatársaknak, akik aktív segítségükkel hozzájárultak a sikeres felméréshez. 24 IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR MENEDZSMENT ÁPOLÁSMENEDZSMENT IRODALOMJEGYZÉK http://alvas-diagnosztika.hu/osas.html http://www.ujsag.sote.hu/se200805/20080506.html http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/III/2/103main.htm http://www.medlist.com/HIPPOCRATES/IV/5/301main.htm http://www.alvasdiagnosztika.com/index.php?option= com_content&view=article&id=19&Itemid=27 [6] http://horkol.hu/cms/index.php?page=a-horkolas-tipusai [7] Batki Zelka, Szakács Zoltán: A horkolás Hogyan szabaduljunk meg tőle, vagy hogyan éljünk együtt vele Kiadó: Batkay Bt. Budapest, 2004. (10 – 20) [8] http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kied/0/27802/1 [1] [2] [3] [4] [5] [9] W. Pirsig., J. Schäfer: A horkolás kellemetlenség vagy betegség? Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1993. 16 – 49 ) [10] http://www.alvasdiagnosztika.com/ [11] Prof. André Kahn: Gyermekeink álma – Gyakorlati tanácsok az álmatlanságban szenvedő gyermekek szüleinek Kossuth kiadó Budapest, 2000. (145 – 149) [12] Ribári Ottó (szerk.) Fül-Orr-Gégészet Fej-Nyak Sebészet Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 1997. (211212) A SZERZÔK BEMUTATÁSA Bori János a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Kecskemét, az Arc- Állcsont Szájsebészeti és Fül-OrrGégészeti Osztály vezető ápolója. A szakiskola elvégzése után három műszakban dolgozott a Traumatológiai Állomáson Kecskeméten 1984-től 2001- ig ápolóként. 1990-ben érettségizett. Felnőtt szakápolói, majd OKJ-ápolói vizsgát tett. 2001 márciusától a jelenlegi munkahelyén dolgozik. Levelező tagozaton 2003-ban a SZTE-EFK diplomás ápoló szakán végzett. A SZTE-ETSZK a 2006/2007. és a 2007/2008. évfolyamban diplomás ápoló hallgatók képzésében a Kisklinikumi alapismeretek és szakápolástan tantárgyak oktatójaként tevékenykedett. Kovács Zsuzsa a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza Kecskemét, Minőségbiztosítási Osztály munkatársa. Kalocsán, egészségügyi szakközépiskolai érettségit szerzett 1989ben. Pályafutását 3 műszakos ápolóként az Újszülött Osztályon (1989- 2001) kezdte, majd a Koraszülött intenzív részlegen dolgozott. 2001-ben a PTE-EFK Diplomás Ápoló szakán, levelező tagozaton diplomát szerzett. 2003-tól a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Osztály gyakorlatvezetője. 2004 novemberétől dolgozik jelenlegi munkahelyén. 2005-ben posztgraduális képzésben egyetemi végzettséget szerzett a PTE-EFK-án. Képalkotó diagnosztika és bioszenzor – több millió euró a magyar kutatóknak az IMNTP segítségével Az IMNTP szervezte nemzetközi együttműködések segíthetnek a hazai K+F ipar fellendítésében is A központi idegrendszer súlyos betegségeinek feltérképezésében, a Parkinson kór, az epilepszia, de a fertőző betegségek és a szívbetegségek biológiai paramétereinek mérésében is alkalmazható, nagy európai projektet nyert el három hazai mikro- és nanotechnológiai pályázat az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézetének (MTA MFA) Integrált Mikro/nanoelektronikai Nemzeti Technológiai Platformja (IMNTP) közreműködésével. A projektek sikeres végrehajtása az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésén túl nagy előrelépést jelenthet a hazai K+F szektor európai szintű versenyképességének megalapozásában. (Szerk) IME IX. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2010. FEBRUÁR 25
