Az idős emberek a népesség különösen sebezhető részét képezik. A 65 év felettiek általában akut vagy krónikus betegségekben szenvednek, sokszor mozgáskorlátozottak. A szociális segítő hálózat sokszor túlterhelt, a szétesés határán áll. Jelenleg a szociális és egészségügyi ellátás sokszereplős: tagjai a szociális ellátók, egészségügyi szolgáltatók, államigazgatás csakúgy, mint a területen dolgozó szakemberek. Ide tartoznak a háziorvosok és a szakellátó orvosok, otthonápolási szolgáltatók, szociális munkások, nappali és aktív kórházak, rehabilitációs osztályok és a krónikus ápolási osztályok. Mivel minden szereplő különböző módon kerül finanszírozásra, a szelekciós elveket nem a betegek szükségletei, hanem intézményi érdekek határozzák meg. A rendszer tagjai párhuzamosan tevékenykednek, elhatárolt és elkülönült felelősséggel, nagy átfedésekkel és nem kielégített szükségleteket hagyva a rendszerben. Nincs egy olyan szervezet, amely az idős emberek ellátásáért egyetemesen felelős és elszámoltatható lenne ellátásuk szociális és egészségügyi vetületében egyaránt. Az Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer célja, hogy megfelelő önállóságot nyújtson az időseknek, és az önkormányzati, kórházi és egyéb intézményi erőforrások felhasználását optimalizálja a koordinációs feladatok ellátásán keresztül esetmenedzserek segítségével.
Angol absztrakt:
The various components of the system work in parallel and function within their own budgets with separate and distinct responsibilities that both overlap and leave important needs unmet. There is no single institution, organization, service centre with social, clinical and financial responsibility and accountability for the care of elderly people. Coordinating this service could reduce hospitalizations and institutionalization, and as a result maintain dependent elderly in the community or in an appropriate setting. The Integrated Social and Health Care System’s objective is to maintain and promote autonomy of elderly and the optimal utilization of community, hospital and institutional resources by coordinated service, with the special help of care managers.
[1] KSH 2001
[2] Népesedéspolitikai Program koncepciója 2003
[3] Foote Christopher, Stanners Christine: Integrating care for Older People, New Care for Older – A System Approach, Jessica Kingsley Publishers, London 2002
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA Idős emberek szociális és egészségügyi ellátásában rejlő hazai lehetőségek Juhász Józsefné, Országos Tisztiorvosi Hivatal Az idős emberek a népesség különösen sebezhető részét képezik. A 65 év felettiek általában akut vagy krónikus betegségekben szenvednek, sokszor mozgáskorlátozottak. A szociális segítő hálózat sokszor túlterhelt, a szétesés határán áll. Jelenleg a szociális és egészségügyi ellátás sokszereplős: tagjai a szociális ellátók, egészségügyi szolgáltatók, államigazgatás csakúgy, mint a területen dolgozó szakemberek. Ide tartoznak a háziorvosok és a szakellátó orvosok, otthonápolási szolgáltatók, szociális munkások, nappali és aktív kórházak, rehabilitációs osztályok és a krónikus ápolási osztályok. Mivel minden szereplő különböző módon kerül finanszírozásra, a szelekciós elveket nem a betegek szükségletei, hanem intézményi érdekek határozzák meg. A rendszer tagjai párhuzamosan tevékenykednek, elhatárolt és elkülönült felelősséggel, nagy átfedésekkel és nem kielégített szükségleteket hagyva a rendszerben. Nincs egy olyan szervezet, amely az idős emberek ellátásáért egyetemesen felelős és elszámoltatható lenne ellátásuk szociális és egészségügyi vetületében egyaránt. Az Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer célja, hogy megfelelő önállóságot nyújtson az időseknek, és az önkormányzati, kórházi és egyéb intézményi erőforrások felhasználását optimalizálja a koordinációs feladatok ellátásán keresztül esetmenedzserek segítségével. Integrated care for Elderly. The elderly people are a particularly vulnerable part of the population. They are over 65 years old, may suffer from acute and chronic health problems and have functional disabilities. The network of social support is often over-extended or at risk of breaking down. At present, the delivery of social and health services for elderly is the responsibility of health, social, governmental sectors and professionals: general practicioners and specialist physicians, home care agencies, social care, day hospital, acute care, rehabilitation, hospital, and long term institutions. Since each institution is a distinct entity with its own funding mechanism, budget concerns (social, health), criteria for patient selection, services are not coordinated based on patient needs. The various components of the system work in parallel and function within their own budgets with separate and distinct responsibilities that both overlap and leave important needs unmet. There is no single institution, organization, service centre with social, clinical and financial responsibility and accountability for the care of elderly people. Coordinating this service could reduce hospitalizations and institutionalization, and as a result main- 10 IME VII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2008. NOVEMBER tain dependent elderly in the community or in an appropriate setting. The Integrated Social and Health Care System’s objective is to maintain and promote autonomy of elderly and the optimal utilization of community, hospital and institutional resources by coordinated service, with the special help of care managers. BEVEZETÉS A világ lakosságának csaknem egytizede 60 évesnél idősebb – az ENSZ előrejelzése szerint ez az arány 2050-re kétszeresére nőhet. Az Európai Unió statisztikai hivatala a közösség 377 milliós népességén belül 16,7%-át (mintegy 63 millió embert) időskorúnak tekint, – a korhatárt 65 évben állapítva meg. Hazánk népességében az idősek (65 év felett) aránya 130 éve még csak 5% körül volt, a 2001-es népszámlálás adatai szerint viszont már csaknem 21% [1]. Az idős népesség eltartottsági rátája 2003-ra elérte a 22,4%-ot. Az öregedési index, amely a 65 évesek és idősebbek részarányát a 0-14 évesek részarányával hasonlítja össze, fél évszázad alatt 30,3%-ról 95,4%-ra nőtt. Míg a várható élettartam hosszabbodása örvendetes, az idősek hányadának növekedése a munkaképes korúakhoz képest jelentős gazdasági-társadalmi és politikai következményekkel jár [2]. AZ ÚJ ELLÁTÁSI FORMÁK BEVEZETÉSÉNEK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS TÁRSADALMI MOZGATÓRUGÓI Új ellátási formákra éppen az életkor miatt, az ellátás speciális jellegéhez köthetően van szükség. Az időskor természetes velejárója az élettani funkciók változása, romlása, és az ezek mellett már meglévő, vagy megjelenő multimorbiditás. Amikor a tünetegyüttes valamelyike, vagy egyszerre több felerősödik, akkor kerül az idős személy az ellátó rendszer valamelyik szintjére. Ezért a legtipikusabb időskori elváltozások, mint látás-, hallásromlás, mozgáskorlátozottság, inkontinencia, zavartság, meghatározzák a speciális ellátás infrastruktúráját. Mindezek mellett párhuzamosan fellépnek a szociális, környezeti, ellátásbeli igények is. A klasszikus együtt élő, egymást támogató családmodell felbomlása visszafordíthatatlanul bekövetkezett. A nők munkavállalása, a lakáskörülmények, a munkaerő-piaci kihívásoknak való megfelelés megváltoztatták a családon belüli munkamegosztást. A tartós gondozás-ápolás klasszikusan női szerepét ma már kevesen vállalhatják, elsősorban anyagi megfontolások miatt. EGÉSZSÉGPOLITIKA Az egészségügyi és szociális ellátás piacán a kínálatot elsősorban az állam biztosítja a szociálpolitikai és egészségügyi rendszerén keresztül. Az egészségügyi szolgáltatások körét a lakosság szükségleteinek, egészségi állapotának megfelelően célszerű kialakítani, azonban az igény és szükséglet között jelentős különbségek vannak. Az egészséggel-betegséggel kapcsolatos szükségletek nem minden esetben fogalmazódnak meg és jelentkeznek igényként, és fordítva. A lakosság egészségi állapotának alakulását csak kismértékben befolyásolja az egészségügyi ellátás mikéntje. Lényegesen nagyobb mértékben függ a környezeti tényezőktől (természeti környezet, társadalmi makro- és mikrokörnyezet, infrastruktúra), valamint a közösség és az egyén által követett életmódtól. A halálozás, rokkantság, a személyeket érintő rizikó faktorok és környezeti egészségügyi kockázatok nem egyforma mértékben érintik a lakosságot. Kimutatható ugyanis, hogy a hátrányos körülmények között élő társadalmi csoportok sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve a betegségeknek és az egészséget veszélyeztető kockázatoknak és károsító tényezőknek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés, illetve azok gyengébb minőségű szolgáltatásai éppen a hátrányos körülmények között élőket és szegényeket érinti, holott egészségügyi és szociális szükségleteik kielégítése leginkább e társadalmi csoportoknál a legfontosabb. Világszerte a jobb egészségi állapot elsősorban azoknál az embereknél tapasztalható, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, jobban iskolázottak, vagyis a gazdagabb réteghez tartoznak [3]. A felzárkóztatás, esélyegyenlőség közép és hosszú távú tervezése és megvalósítása nélkül az idősebb korosztály egészséges életévekhez, önellátás fenntartásához juttatása hátrányt szenvedhet. A hazai szociális és egészségügyi piacrendszert alapvetően befolyásolja az a tény, hogy a szolgáltatásokat döntően állami szervek nyújtják, az ellenértéket viszont nem az igénybevevők közvetlenül, hanem a társadalombiztosítási rendszer illetve az önkormányzatok finanszírozzák. Fontos társadalmi probléma továbbá az egészségügy átalakítása az individuális medicinától a szociális medicina irányába. Ehhez figyelembe kell venni a helyi szükségleteket és lehetőségeket, illetve forrásokat, valamint a helyi szolgáltatások kialakításának módját. Egy rendszerszemléletű, meglévő elemekre épülő modell kialakításához, elindításához szükségletelemzés kell, amely megköveteli a szolgáltatások értékelését, a rendelkezésre álló források felmérését és a prioritások meghatározását. életciklusból eredő szükségletek ismeretét és megfelelő szolgáltatások nyújtását. Tekintetbe kell venni a méltányosságot és az esélyegyenlőséget is. Létre kell hozni az esetmenedzsmentet, amely egyfajta módszer arra, hogy a segítséget az egyéni szükségletekhez igazítsuk oly módon, hogy az igényfelmérés és a szolgáltatás összehangolásának felelősségét az egyes szakemberekre, vagy munkacsoportra ruházzuk. Mindezek megvalósítása az integrált szociális és egészségügyi ellátórendszer létrehozásával biztosítható, melynek első, bevezető lépése egy modellkísérlet elindítása lehet. INTEGRÁLT SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZER (ISZER) A támogatásra szorulók integrált programja ma még nem működik hazánkban. Többféle próbálkozás, modellkísérlet, elméleti megoldás született abból a célból, hogy az idős emberek minőségben jobb szolgáltatást kapjanak, állapotuknak megfelelően, kiküszöbölve a költségigényes, párhuzamos ellátásokat. Problémát jelent a szociális és egészségügyi szféra elválasztása is, hiszen az igénybevevőknek egyaránt szüksége van mindkét szolgáltatásra, gyakran azonos időben. Ez felveti a jogi szabályozás harmonizációját, a finanszírozás megosztottságát, és a felügyelet, fenntartó szerv különbözőségét. Olyan településeken, kistérségekben, kisebb városokban, ahol az önkormányzat a tulajdonosa és működtetője az egészségügyi és szociális intézményeknek, ott könnyen elindítható az integrált ellátás, megfelelő szervezéssel, előkészítéssel. Célcsoport meghatározása: meg kell határozni az adott célcsoportot standard kritériumok alapján (kor, egészségi állapot, lakóhelyi környezet, szociális ellátottsági igény, egyéni szükségletek). Célcsoport szükséglete: • • • ELVÁRÁSOK EGY HATÉKONY, AZ IDÔSEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI RENDSZERREL SZEMBEN • A kialakítandó új ellátási formáknál alapelvként kell tekinteni a szervezeti egyszerűséget, átláthatóságot, hatékonyságot, választhatóságot, információ biztosítását, az • Adatgyűjtés: alapellátás, szakellátás, fekvőbeteg ellátás, szociális ellátás, otthoni szakápolás, szociális intézeti ellátás Felmérés: meghatározott szempontok alapján tervezettszervezett- kiértékelt komplex szolgáltatási igény felmérése a kórházi fekvőbeteg intézményben, szociális ellátási körben, és a háziorvosok praxisában, illetve az önként belépők körében Költségszámítás: retrospektív adatok összehasonlítása a célcsoport körébe vontak aktuális költség ráfordítási igényével Tervezhetőség: kiválasztott populáció és kontrollcsoport összehasonlítása mérhető skálán az életminőség, ellátások hozzáférhetősége, egyéni elvárások teljesülése vonatkozásában Széleskörű alkalmazhatóság: a felmérés és kiértékelés pozitív előnyeinek értékelése, kiküszöbölve a természe- IME VII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2008. NOVEMBER 11 EGÉSZSÉGPOLITIKA • tes hibaforrásokat és negatív tényezőket. A bázis modellt ki lehet terjeszteni egy adott terület kritériumok által behatárolt ellátásra szorulóinak teljes létszámára, betervezve a folyamatos bővítés lehetőségét. A modellbe belépés önkéntes alapon, háziorvosi ajánlásra, szociális ajánlásra történhet, párhuzamosan működik a jelenleg fennálló rendszerrel, így kilépés esetén semmiféle hátrányba nem kerül az igénybevevő számolási kötelezettséggel tartósan működtethető, és fokozatosan az igények szerint bővíthető szolgáltatásokat kell létrehozni. Finanszírozhatóság • Szervezeti keret: konzorcium létrehozása • A modell működőképességéhez az szükséges, hogy a résztvevő intézmények konzorciumba tömörüljenek (ISZER rendszer modell). • A jelenlegi egészségügyi és szociális költségek virtuális fejkvóta (egyéni számla) jellegű rendelkezésre bocsátása (OEP, szociális támogatás) A bevezetéssel kapcsolatos adatgyűjtési, felmérési, oktatási feladatokat elkülönítetten szükséges finanszírozni Kiegészítő biztosítással, saját forrással kényelmet fokozó szolgáltatások is vásárolhatók Az integrált rendszerben lévő lehetőségek: A rendszer elemei: • • • • • • • • • • • Háziorvos, kezelő orvos Otthoni szakápolás Mobil teamek (ápolási, szociális, táplálási, hospice, diétetika, gyógytorna, fizioterápia) Házi szociális gondozás, ápolás, étkeztetés, bevásárlás, ügyintézés Gyógyászati segédeszköz kölcsönzés Rehabilitáció Szervezett szállítás (falu gondnoki szolgáltatás) Lakáskarbantartás Jelzőrendszeres hívás Önkéntes segítők, látogató szolgálatok • • • • Gazdasági hatékonyság: finanszírozása nem kerül többe a jelenleginél, viszont hatékonyabb a felhasználás. Humánerőforrás jobb használata: a rendszerben jelenleg dolgozók, kényszer pályaelhagyók átképzés után ismét bevonhatók. Fenntarthatóság: párhuzamosan fut a jelenlegi két szektorral, de személyre szabottsága miatt kevesebbe kerül hosszú távon. Ellátotti elégedettség: mérése indikátorként jelzi a rendszer eredményességét, esetleges hibáit. Munkahelyteremtés: legális munkalehetőség és szakmai felügyelet a jelenleg „feketén” végzett ápolás-gondozás helyett. Lehetőség van részmunkaidőre, pályamódosításra. Segély helyett szolgáltatás nyújtása: az ellátási szükségletfelmérés egyénre szabott, reális költségtartalmú, átlátható, és ténylegesen arra fordítódik, amire szükség van. Kistérségi komplex ellátás: célszerű és gazdaságos egészségügyi és szociális ellátást az igénybe vevő köré szervezni, melyet saját lakókörnyezetében, önállósága, önrendelkezési joga megtartása mellett vehet igénybe. Ezzel csökken a beruházásokra (intézményi férőhelybővítés) szánt befektetés, illetve közvetlen és hatékony felhasználásra válik lehetőség. A rendszerhez csatlakozó szolgáltatókon kívül lehetőség van pályáztatási feltételek megteremtésére, amennyiben a meglévő kapacitás kevés, minőségben nem megfelelő, és az árszínvonal sem fedi le a minőségi szolgáltatások standardját. Lehetőséget kell biztosítani olyan szolgáltatások befogadására is, amelyek az ellátás alapszükségletén túl komfortérzetet biztosítanak (fodrász, pedikűr, mosoda). A pályáztatás biztosítja az optimális (árban-minőségben) kiválasztás lehetőségét, a szolgáltatás árát viszont elérhetővé kell tenni az igénybe vevők számára. • A MÛKÖDÉS FOLYAMATA Előnyök az ellátottak számára Önkormányzat, önkormányzati társulások által létrehozott ellátásszervezői csoport, melyben az esetmenedzserek (egészségügyi és/vagy szociális felsőfokú végzettségű szolgáltatásszervező), és egy segítő team (jogi, pénzügyi, minőségügyi szakemberek) állapot és szükséglet felmérést végeznek az ellátandó lakossági körben, majd szakmai és költségvetési tervet készítenek. Kockázatközösségi számításoknak tükrözni kell a reális ellátási költségeket, melyekből a szolgáltatások megvásárolhatók. A felmérés elkészítése után az adatok számítógépes adatbázisban kerülnek rögzítésre. Minőségügyi rendszer támogatása mellett, ellátási protokollok alkalmazásával, és a fenntartó felé való éves el- • 12 IME VII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2008. NOVEMBER • • • • • Személyre szabott gondoskodás, biztonságos ellátás, folyamatos kapcsolattartás lehetősége az ellátóval. Elegendő és érthető tájékoztatás az igénybe vehető szolgáltatásokról. Egészség megtartás lehetősége, önellátó képesség megőrzésének támogatása, rehabilitációhoz való hozzáférés. Hátrányos megkülönböztetés, diszkrimináció megelőzése, esélyegyenlőség a szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, területi egyenlőtlenségek megszüntetése. Legalizált, ellenőrzött segítők, önkéntesek bevonása az ellátásba, minőségi kritériumoknak megfelelően. EGÉSZSÉGPOLITIKA Ellátók, szolgáltatók elvárásai • • • KÖVETKEZTETÉSEK Egymás munkáját értő, ismerő és elismerő szakemberek nem párhuzamos, de koordinált munkája az ellátások fejlesztésében. Szektorok közötti rugalmas átjárhatóság, finanszírozhatóság, és együttműködési hajlandóság, biztos munkalehetőség. Ésszerű gazdaságosság, tervezhetőség, kiszámíthatóság és fenntarthatóság = Integrált Szociális és Egészségügyi Rendszer az idősellátásban. Meglévő finanszírozási bázisokon, a rendszerben dolgozó szakemberek tudásának felhasználásával, a kistérségi ellátások fenntartásában felelős döntéshozók kezdeményezésével létrehozható olyan idősellátás, melyben a szolgáltatók, az igénybevevők, a körülöttük élő közösségek is egyaránt elégedettek lehetnek. Az idő sürget, az ellátandók száma és a minőségi ellátás igénye nő, a jövőt magunk számára is alakítjuk, tehát bele kellene vágni a fenti modell kipróbálásába. Köszönetet mondok azoknak a szakembereknek, így Dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvosnak, Dr. Talyigás Katalinnak és munkatársainak, akik munkájukkal, lelkesedésükkel azon dolgoznak, hogy ebből a rendszerből megvalósult ellátási forma legyen. IRODALOMJEGYZÉK [1] KSH 2001 [2] Népesedéspolitikai Program koncepciója 2003 [3] Foote Christopher, Stanners Christine: Integrating care for Older People, New Care for Older – A System Approach, Jessica Kingsley Publishers, London 2002 A SZERZÔ BEMUTATÁSA Juhász Józsefné egészségügyi szakoktató, szakmenedzser, CSN (Clinical Specialist Nurse in stoma care nursing), több mint húszéves kórházi gyakorlattal. 1999-től ápolási igazgató a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórházban, majd főigazgató helyettes a budapesti Nyírő Gyula Kórházban. Szakmai érdeklődési köre: az idősgondozás területén az egészségügyi és szociális ellátások koordinálása, ellátásszervezők felkészítése (eset- menedzser képző tanfolyam), civil szervezetekkel való kapcsolattartás, kórházi szociális munka támogatása. Az ISZER programot egészségügyi, és szociális szakértőkkel együtt dolgozta ki. 2006-ban kisebbségi esélyegyenlőségi programot (Tolerancia az egészségügyben) szervezett 4 kórház bevonásával. Publikációi a sztómaterápia területén (Pszichés vezetés jelentősége, Sztómaterápiás képzési terv), a kórházi szociális munka témakörében és az integrált idősellátásról jelentek meg. Jelenleg az Országos Tisztiorvosi Hivatalban megbízott főosztályvezetőként dolgozik. VIII. Kontrolling Konferencia 2008. december 3. Helyszín: Best Western Hotel Hungaria (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) LARIX Kiadó Kft. 1089 Budapest, Kálvária tér 3. • Telefon/fax: 333 2434, 210 2682 www.imeonline.hu • ime@imeonline.hu • www.larix.hu • larix@larix.hu IME VII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2008. NOVEMBER 13
