IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Beszámoló az IME II. Regionális Egészségügyi Konferenicájáról

  • Cikk címe: Beszámoló az IME II. Regionális Egészségügyi Konferenicájáról
  • Szerzők:
  • Intézmények:
  • Évfolyam: VI. évfolyam
  • Lapszám: 2007. / 2
  • Hónap: március
  • Oldal: 20-21
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: KONFERENCIA

Absztrakt:

Az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja vasutas áthallással „menetrend szerinti” regionális témájú konferenciája 2007. február 14-én (szerdán) került megrendezésre. A konferencia szervezőbizottságának célja az volt, hogy bemutassa a regionális megoldásokat az egészségügy „háza táján” azzal, hogy kiemeli a valóban egészségügyi szempontokat, de ezeket több oldalról – a közigazgatás, a nemzeti fejlesztési terv, az egészségügyi informatika felől is megvilágítsa. Természetesen a legfontosabb, legaktuálisabb téma a regionális kapacitásszabályozás volt, amelyet a konferencia három szempontból is vizsgált: az egészségpolitika, a törvényi keretek és a RET-tapasztalatok / esélyek oldaláról, ezek a témák kerültek a konferencia első részében terítékre. A szervezők a tematikát úgy alakították ki, hogy abban a kórházak menedzsmentjétől, informatikusaitól a konzorciumok szakemberein át a megoldásszállítókig mindenki megtalálja a számára érdekes témaköröket.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
EGÉSZSÉGPOLITIKA KONFERENCIA Beszámoló az IME II. Regionális Egészségügyi Konferenciájáról Az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja vasutas áthallással „menetrend szerinti” regionális témájú konferenciája 2007. február 14-én (szerdán) került megrendezésre. A konferencia szervezőbizottságának célja az volt, hogy bemutassa a regionális megoldásokat az egészségügy „háza táján” azzal, hogy kiemeli a valóban egészségügyi szempontokat, de ezeket több oldalról – a közigazgatás, a nemzeti fejlesztési terv, az egészségügyi informatika felől is megvilágítsa. Természetesen a legfontosabb, legaktuálisabb téma a regionális kapacitásszabályozás volt, amelyet a konferencia három szempontból is vizsgált: az egészségpolitika, a törvényi keretek és a RET-tapasztalatok / esélyek oldaláról, ezek a témák kerültek a konferencia első részében terítékre. A szervezők a tematikát úgy alakították ki, hogy abban a kórházak menedzsmentjétől, informatikusaitól a konzorciumok szakemberein át a megoldásszállítókig mindenki megtalálja a számára érdekes témaköröket. A konferenciát a főszponzor Oracle közép-európai igazgatója, Szathmáry Balázs nyitotta meg, aki kiemelte a cég úttörő szerepét a regionális informatikai megoldások kivitelezésében. A regionalitásnak az egészségbiztosításban elfoglalt helyét, a jelen helyzetet híven fejezte ki Dérer István előadásának már a címe is: Vakvágány, kitérő vagy végállomás? A Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatója vázolta a régiós elképzelések fejlődésének állomásait az OEP szervezeti átalakulásán keresztül, kezdve a rendszerváltástól napjainkig. Külön hangsúlyt kapott a régió kialakításának, definíciójának keresése földrajzi, statisztikai, közigazgatási szempontból. Persze az ellátottak mindebből a koncepcionális munkából nem sokat észlelhetnek: számukra a végeredmény, az ellátási színvonal a fontos. Gondolatébresztőként tárgyalta a bismarcki, beveridge-i ellátórendszer és a regionalitás illesztésének problematikáját biztosításelméleti, integrációs szempontból. A modellválasztás kérdésében kiemelte: a magyar társadalom rendelkezik azokkal a biztos pontokkal, stabilitási faktorokkal, amely alapján a jó döntés megszülethet. Ezt alapvetően a szolidaritás versus öngondoskodás, illetve a gondoskodó állam versus üzleti biztosítók erőtengelyeken való elmozdulás mértéke fogja megszabni. Rátérve az OEP működésére, kiemelte azokat a szempontokat, amelyek az OEP működésében a regionalitás, területi feladatmegosztás kialakítása irányába hatnak. Külön hangsúlyt kapott a jelenleg önállótlan, alapügyvitelre kárhoztatott MEP-ek dinamizálásának, érdekeltségük megte- 20 IME VI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁRCIUS remtésének kérdése, a területi feladatmegosztás lehetséges mértéke. A regionalitás irányában tett lépéseiket persze alapvetően befolyásolni fogja az említett modellválasztási döntés végeredménye. A regionális egészségügyi különbségeket Dr. Surján György az ESKI képviseletében tárgyalta. Még mielőtt az egészségügy ellátási mutatóit ismertette volna, kiemelte: már a régió definíciójával is gond van, tekintve, hogy az esetleges, önkényes és számos szempontból csak statisztikai-tervezési eszközként kezelhető, ezért nem képezheti fejlesztési stratégia alapját. Nem is igazán érdemes az egészségügyi állapotmutatókat regionális szempontból értékelni, mert azok között számottevő regionális eltérés nincs (100 000 főre jutó, a potenciális 70 évből elvesztett életévek). A különbségek inkább a szocio-ökonómiai körülmények, illetve kistérségek szerint merülnek fel. Az előadás során tárgyalta az egészségügyi ellátórendszer területi különbségeit, az interregionális betegmigráció főbb irányait. Ez utóbbi kapcsán megállapította: a migráció főként a központi régióba irányul (amely főleg Közép-Dunántúlról és ÉszakMagyarországról kap beteget), illetve általában a szomszédos régiókba. A Közép-Magyarországi régió egyértelműen országos szintű ellátásokat is nyújt, és a régiók ellátási kötelezettségének kialakításakor figyelembe kell venni, hogy egyes kórállapotok ellátása még régiós szinten sem szervezhető meg költséghatékonyan. Konklúzióként kiemelte: a regionális tervezési és forráselosztási szint előtérbe kerülése nem jelentheti a regionális szint túlfejlesztését és a többi szint elsorvasztását. Az ÁNTSZ képviseletében Dr. Felmérai István regionális tisztifőorvos az intézetek regionális, kistérségi és fővárosi centralizálásáról beszélt. Az előadásból kiderült: sajnos ellentmondásosan alakult a regionális kémiai, mikrobiológiai, zaj és por, illetve sugár-egészségügyi decentrumok és a hozzájuk tartozó ellátási területek kialakítása a regionális ÁNTSZ-ek területi elhelyezkedéséhez képest, amely zavart okoz a regionális szerveződésben. Az ÁNTSZ-ek feladatai jelentősen kiszélesedtek a RET titkársági funkcióknak a tisztiorvosi szolgálathoz való illesztésével. Dr. Kereszty Éva az Államreform Bizottság képviseletében a regionalitás szintjeit elemezte a régió és a kistérség sajátosságainak ismertetésével. Külön kiemelte egy új fogalom, a városkörnyékiség jelentőségének ismertetését a térségi ellátás szervezésében, ahol a város a kistérségi központ szerepét is betölti, a városi kórház szolgáltatja a közös szakellátási funkciókat, és biztosíthatja az alapellátási ügyeleti funkciókat. Az elképzelések szerint a szociális és ápolási funkciókat integrálni szükséges, és a kistérségi tervezés során meg kell vizsgálni, mekkora az a lakosság, amely EGÉSZSÉGPOLITIKA KONFERENCIA meg tudja tartani a szakembereket. Az előadásban felsorolta az ideális kistérségi központ ismérveit is. Szathmáry Balázs az Oracle és Szadai Attila a Meditcom részéről tartottak közös előadást, amelynek fő gondolata az volt, hogy ma hatalmas lehetőségeket nyit az informatika, de ezek leginkább csak elkülönülten állnak rendelkezésre, igazi tartalommal rendezett irányú és tartamú kommunikációjuk tölti meg a rendszerré összeálló elemeket. A csomópontok között adatok mozognak: az egyik nagy csoport a betegút-archívum, amelyek az ápolási eseményektől a táppénz-nyilvántartásig terjednek, de magukba foglalhatja az ellátási folyamat szakmai monitoringját is. A másik nagy adatcsoport a biztosítói elszámoláshoz, illetve a költség kontrollinghoz szükséges. Ha ezen adatok rendszerezve beszerezhetők, hatalmas adatvagyont fognak képezni. Az Oracle által ajánlott kommunikációs elemek segítségével adattárházak, portál és mobil megoldások, helyi, de akár központi adattárolás is megvalósítható. A rendszerintegrátor Synergon Csoport képviseletében Dr. Kerekes József a hatékony regionális kommunikáció lehetőségeit vizsgálta. Erre a több telephelyes működés, az orvosszakmai erőforrások megosztása, a diagnosztikai megoldások (patológia, labor, radiológia), a háziorvosi kapcsolatok erősítése miatt van egyre inkább szükség. A kommunikáció tárgya lehet adat, hang, de ezeket egyre inkább IP kommunikációs alapra célszerű helyezni. Az előadó igen kedvező, másfél-két éves megtérülési rátáról tudott beszámolni, és kiemelte: váltani főként akkor érdemes, ha a telefonközpont cserére szorul, bérlete lejár, ha a hálózati elemek cseréje válik szükségessé, illetve a magas telefonköltségek miatt fontos más technológia bevezetése. Ha regionális konferencia, akkor elmaradhatatlan a beszámoló a HEFOP 4.4 állásáról, amelyet ezúttal Velősy György tanácsadó tett meg. Az egyébként is elhúzódó projektről szólva kiemelte a vizitdíj előre nem látható, és a specifikációkban „hátra arc“-hoz vezető nehézségeit. Jelenleg a fejlesztői munkát illetően az eu-konform HIS szabványok kialakításánál, az interfész fejlesztésnél tartanak, a gépek mindenhova megérkeztek, illetve a hálózati elemek leszállítása február végén várható. Az intézményközi rendszer az alkalmazó szoftverfejlesztésen túljutott – és ez elmondható a háziorvosi rendszerről is –, jelenleg az integrációs tesztek folynak, az éles üzemi tesztre az oktatások után fog sor kerülni, várhatóan 2007 júniusában. A Dél-Dunántúli régióban folyik a gazdasági rendszerek telepítése is. Az NFTII. (ÚMFT) egészségügyi ágazati fejlesztési lehetőségeiről Dózsa Csaba tanácsadó számolt be. Változnak az idők – változnak a számok – lehetett volna a mottója az előadásnak, annyira más lett a helyzet a tavalyi konferenciához képest. Elemezve az operatív programok elemeit, bemutatta, hogy az egyes programok milyen pénzügyi fedezetet képesek nyújtani az elkövetkezendő hét esztendőben. Kiemelte az egészségpolitika prioritásait: • a kórházi kezelést kiváltó ellátási formák (a regionális járóbeteg szakellátási hálózat és egynapos sebészet) fejlesztése, az otthonápolás feltételeinek javítása. • A fekvőbeteg szakellátási rendszer struktúraváltása keretében a szűrés, diagnosztika, sürgősségi ellátás fejlesztése, a regionális onkológiai hálózat kialakítása és infrastruktúra fejlesztés a pólusokban. • A rehabilitációs és krónikus ellátások fejlesztése keretén belül a komplex rehabilitációs hálózat kialakítása. Ami a források eredetét illeti, az ágazati jellegűek a nagy költségigényű beruházások fedezetét teremtik meg, pl. a sürgősségi és onkológiai ellátásban, míg a lakosságközeli ellátások (alapellátás, járóbeteg szakellátás, geriátria, rehabilitáció) területén inkább a regionális szintű források állnak majd rendelkezésre. A koncepció tartalmazza azokat a kistérségeket, amelyekben a járóbeteg szakellátást fejleszteni kívánják. Kiemelve egy operatív programot, a Társadalmi Megújulás Operatív Programja keretén belül (177 milliárd forint) az egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra való ösztönzés területén nyílik lehetőség a népegészségügyi programot támogató fejlesztésekre, illetve a struktúraváltoztatáshoz kapcsolódóan a humán erőforrás monitoring, hiányszakma fejlesztés, kistérségi egészségtervek, prevenciós programok finanszírozására. Kitérve a technikai kérdésekre, a programok megvalósítása várhatóan kettőtől öt évig terjed, a koncepció kialakításától a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésén át a beruházások befejezéséig, a működés elindulásáig. Az operatív programok brüsszeli értékelése még zajlik, és kiemelte a RET-ek kulcsszerepét nem csak a regionális, hanem az ágazati szintű programok véleményezésében is, illetve a régiós koordinatív-kooperációs tevékenységben. Az előadó kiemelte, hogy professzionális programra és projektelőkészítésre van szükség, főként a programok összeállításánál és az egyes részanyagok elkészítésénél. Az általános témák bemutatása után a kiemelt régiós pólusprojektek bemutatására került sor. Dr. Rácz Jenő a Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórház, és lapunk főszerkesztője, Kozmann György a Pannon Egyetem Információs Rendszerek Tanszékének vezető egyetemi tanára képviseletében az Infopolisz projektről; Dr. Tóth Kálmán a Pécsi Tudományegyetem OEKK elnökhelyettese a pécsi integrált egészségügyi ellátórendszer kialakításáról; míg Dr. Csiba Gábor a B.A.Z. Megyei és Egyetemi Oktató Kórház részéről a Csillagpont Kórház Zászlóshajó Projekt tervezésének állásáról számolt be. Az előadók részletesen tárgyalták a projekteket megalapozó elképzeléseket, a főbb célokat, mozgatórugókat, illetve a projektek csatlakozását az ágazati és regionális fejlesztési elképzelésekhez. Annak érdekében, hogy ne csak tervekről hallhassanak a jelenlévők, az NFT I. keretében megvalósuló Auguszta programról Kecskés Gábor számolt be. Várhatóan 2007. november 30-án történik meg a vezérprojekt műszaki átadása, és 2008. február 28-ra fog elkészülni a projekt zárójelentése. Dr. Pásztélyi Zsolt felelős szerkesztő IME VI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2007. MÁRCIUS 21