Az IME korábbi, január-februári számában megjelent, az EFMI ápolási informatikai tevékenységét bemutató cikkünk folytatásaként, ezúttal két olyan, a konferencián elhangzott beszámolóról kívánunk rövid áttekintést adni Önöknek, mely véleményünk szerint tanulságos lehet és segítséget nyújthat további munkájukhoz, szakmai felkészülésükhöz.
[1] Ehnfors M, Thorell-Ekstrand I & Ehrenberg A. 1991. Towards basic nursing information in patient records. Nursing Science and Research in the Nordic Countries 21(3/4);12-31
[2] Ehrenberg A, Ehnfors M & Thorell-Ekstrand I. 1996. Nursing documentation in patient records: Experience of the use of the VIPS -model. J. Adv. Nurs. 24:853-67.
[3] Ehnfors, M., Ehrenberg, A. & Thorell-Ekstrand, I. (2002). The development and use of the VIPS-model in the Nordic countries. In: Oud, N. (Ed.). ACENDIO 2002. Proceedings of the special conference of the Association of Common European Diagnoses, Interventions and Outcomes, in Vienna. Verlag Hans Huber, Bern.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ NEMZETKÖZI KITEKINTÔ Szemelvények a MIE2002 Konferencia, az EFMI ápolási informatikai előadásainak anyagaiból Az IME korábbi, január-februári számában megjelent, az EFMI ápolási informatikai tevékenységét bemutató cikkünk folytatásaként, ezúttal két olyan, a konferencián elhangzott beszámolóról kívánunk rövid áttekintést adni Önöknek, mely véleményünk szerint tanulságos lehet és segítséget nyújthat további munkájukhoz, szakmai felkészülésükhöz. INTERNETES- ÉS TÁVTANULÁS Elsőként az ápolási szakemberek nemzetközi távoktatási rendszerét mutatjuk be a konferencián elhangzott beszámoló alapján: Paula Procter, (UK) RN, MSc, RNT, Cert. Ed (FE) Az adatkezelés és adatátvitel szakértője ápolási és szülésznői Kar (School of Nursing & Midwifery) The University of Sheffield , UK Rita Collins (írország), RN, RM, BSN. RNT, M, Ed ápolás oktató School of Nursing and Midwifery University College of Dublin, Ireland A szekció áttekintése Ez az egyesült királysági és írországi közös előadás kiemelte az ápolók oktatásának fontosságát az ismeretkezelés és ennek eszközei területén. Az előadás kezdetén felmerült az ápolók egyedülálló szerepének kérdése a XXI. században, megvitatták, hogy ez a betegek, valamint hozzátartozóik és barátaik információs támogatójának szerepkörében található meg. Az ápolás az egyetlen olyan szakma az egészségügyön belül, amely napi 24 órán át, heti hét napon keresztül a beteggel van és ezért döntő fontossággal bír az információcsere szempontjából. Ennek a létfontosságú szerepnek köszönhetően az ápolóknak meg kell érteniük, hogy az információ modellje segítségükre lehet a napi munkájuk során. Két modellt mutattak be, az egyik a szokásos bevitel – feldolgozás – kimenet (input-process-output) modell volt, a másik – az Egyesült Királyságban kifejlesztett – egy kevésbé lineáris, humanisztikusabb információ modell, amely négy egymásba kapaszkodó fogaskereket mutatott, mindegyik kerék ennek az eljárásnak egy részét jelentette: a megszerzéstől, a feldolgozáson és a tároláson át az elterjesz- tésig. Az előadók szerint a feldolgozás kereke egy olyan szűrő, ahol a tudatos és nem tudatos ápolás foglal helyet. A tárolás a történelem és az egyén olyan élettapasztalata, amely úgy jelenik meg az ápolás nyelvében, mint a tudás és elterjesztésének megtestesítője, mint az ápolás verbális és non-verbális megjelenítése. Azután, hogy a hallgatók megértették az információs modellt, az előadó tovább ment, hogy kifejtse ezt az oktatási szerkezet mentén, beleértve az oktatási paradigmaváltás figyelembevételét – az osztályos oktatás irányából a tanulók igényei szerinti forma felé, tanulás falak nélkül, bármikor, bármilyen helyen, bárhol. Habár a távoktatás már egy ideje az oktatási tervek része, az előadók kiemelték, hogy a világháló és az elektronikus levelezés/vitafórumok milyen jelentősen megváltoztatták a távoktatást és tanulást. Kis időt szenteltek annak a kérdésnek a tisztázására, hogy milyen változásokra volt szükség a tanárok között, hogy elősegítsék az ilyen jellegű tanulást, különös tekintettel az internet oktatási forrásainak minőségbiztosításának korában. Kifejezetten hangsúlyozták, hogy az informatika tanulása nem a számítástechnikai felhasználói ismeretek elsajátítását jelenti, sajnos gyakran ez a feltevés és valóban ez az, amely visszafogta az ápolási informatikát a globális fejlődésében. Összefoglalásukban az előadók négy olyan kulcspontot adtak meg, amelyet fontosnak tartottak az oktatás fejlesztése során, ezek a következők: • Szilárd értékelő stratégia kidolgozása a számítástechnikailag támogatott tanulás, multimédia és az internet hatékonyságának meghatározására. • Az oktatóknak és az ápolási vezetőknek meg kell érteniük azt a szerepet, amit ez a technológia fog játszani az egészségügyi szakemberek képzésében és biztosítaniuk kell, hogy a tanulók ne kerüljenek hátrányba a nem megfelelő képzés, vagy a gyenge információelérés miatt. • A technológiára, mint alkalmassá tevőre kell tekinteni, nem pedig úgy, mint egy olyan mechanizmusra, amely csak a papírról a képernyőre fordít. • A tananyagok minden területébe integrálni kell az információmenedzsmentet és az információtechnológiát. IME II. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2003. MÁRCIUS 45 INFOKOMMUNIKÁCIÓ NEMZETKÖZI KITEKINTÔ A MINÔSÉGI BETEGADATOK ALAPJA Margareta Ehnfors (Svédország) RN., PhD., Dipl N Ed., az IMIA/NI-SIG Education Munkacsoport elnöke. Dept. of Caring Sciences, Örebro University, Sweden. E-mail: margareta,.ehnfors@ivo.oru.se A betegre vonatkozó dokumentációt egy fogalomnak kell tekinteni: Egy betegre vonatkozó összes információt együtt kell kezelni, annak ellenére, hogy különböző részei lehetnek, illetve esetleg eltérő helyeken található meg. A szerző kiemeli, hogy nem ápolási, vagy orvosi adatokról beszél (a magyarban is az ápolási/orvosi dokumentáció kifejezést használjuk – szerk.megj.), hanem betegre vonatkozó dokumentációról. Az egyik kulcskérdés, amire reflektálni kell az, hogy milyen információkat kell tárolni a betegadatokban. Ezért az ápolóknak el kell dönteniük, hogy mely információk tekinthetők szignifikánsnak a betegellátás szempontjából – melyik információt lehet újra felhasználni, és melyeket lehet felhasználni az ápolási tudás felépítésére. Növekvő igény az ápolási adatok iránt Az ápolóktól több információt kérnek a betegellátással kapcsolatban: a tartalomról, a hatékonyságról és a költségekről. Ugyanakkor ezek az adatok csak egyénekre vonatkozó információt adnak a napi feldolgozás során. Nem költséghatékony, nem áll könnyen rendelkezésre és néha egyáltalán nincsen ott! Mi is hozzájárulhatunk a betegellátás fejlesztéséhez úgy, hogy jó minőségű adatokat prezentálunk, de az aggregált adatok minősége az alapadatok függvénye. Hangsúlyozni kell tehát a számítógépes dokumentációt, és ezen belül az ápolók által szolgáltatott adatok fontosságát! Ebben a rendszerben az elektronikus adattárnak kulcsszerepe van. Az ápolási dokumentáció pedig az egyéni beteg esetében bír kulcsszereppel! Az ápolóknak a minőséget kell kezelni, ellenőrizni és javítani, nem pedig retrospektíven ellenőrizni őket! Az ápolóknak részt kell vennie annak eldöntésében, hogy milyen adatokat rögzítsenek. Az ápolási adatoknak a többiekhez képest összehasonlíthatónak és érthetőnek kell lennie, így az ápolásban egy egységes és elfogadott terminológia szükséges. ápolással, megfelelő kompetenciával rendelkezők ápolók által van felépítve. A közeli jövőben talán virtuális és weben alapuló lesz. Lehetővé válnak a betegek sorsával kapcsolatos visszajelzések. A VIPS modellt – az ápolási adatrögzítés modellje – Svédországban dolgozták ki. A modellt először 1991-ben publikálták, mint eredeti kutatási anyagot (Ehnfors, Thorell-Ekstrand and Ehrenberg) és 1996-ban kiadtak egy revíziót (Ehrenberg, Ehnfors and Thorell-Ekstrand). Nemrégiben egy korszerűsített közlemény jelent meg a használatáról és fejlesztéséről (Ehnfors, Ehrenberg and ThorellEkstrand 2002). A modellnek négy kulcsfogalma van: Jólét, integritás, sértetlenség, megelőzés és biztonság. Ezek a fogalmak az ápolás alapértékeit fejezik ki és az ápolási folyamat vezetésére és támogatására irányulnak. A dokumentációs modell, két szinten tartalmazza a kulcsszavakat. Az első szint az ápolási folyamat modellre vonatkozik, a második szint három alkategóriára oszlik: ápolási anamnézis, ápolási állapot és ápolási beavatkozások. Minden egyes kulcsszóhoz magyarázó szöveg és mintapéldák tartoznak. A VIPS modell fejlesztése során szisztematikus megközelítést alkalmaztak. A modell a svéd ápolási társadalomban jól megalapozott és széles körben használják Svédországban és más skandináv államokban. Az angolon és a svéden felül a VIPS modellt lefordították dán, finn, lett és norvég nyelvekre is. A német, orosz és spanyol fordítás folyamatban van. A modellt könnyen lehet használni, és egyaránt jól funkcionál komputerizált és manuális környezetben. Ezen felül a modell hasznosnak bizonyult különböző szakterületek ápolási gyakorlatában és Svédországban minden felsőfokú ápolóképzés során használják. Következtetésünk szerint a VIPS modellnek döntő szerepe van az ápolók gondolkodásának alakításában, valamint fokozza az ápolási kommunikáció szempontjából fontos adatok verbalizációját és vizualizációját – ami a jövőre való felkészülésnek az eszköze. BETEGÁLLAPOT • • A jó minőségű betegadatok tára A jó minőségű betegdokumentáció számítógéppel készül, integrált és a klinikai irányelvek szerinti bizonyítékokon alapul a jobb klinikai gyakorlat érdekében, az ápolási kórismék egységesített nyelve szerint szabványosított, az összehasonlító vizsgálatok számára elfogadható eszköztárral és elfogadott „adat készlettel”rendelkezik. A jó betegdokumentáció akkor és ott érhető el, amikor szükség van rá, a folyamat nyomonkövethető, a betegellátás és hatás releváns az 46 IME II. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2003. MÁRCIUS • • • • A beteg egészségügyi helyzete és állapota befolyásolja a jelenlegi ápolási ellátást a kapcsolat felvételekor és az ellátási epizód alatt folyamatosan. A kulcsszavas választási lehetőség, azon alapul, hogy a problémák/szükségletek, vagy az erőforrások milyen mértékben vannak hatással a beteg funkcionális képességére. A beteg/család tapasztalatai és leírásai, valamint az ápolók felmérései a következőkkel kapcsolatban: Funkció: instabil/változó, erőforrások, kockázatok. A funkcióval kapcsolatos kellemetlenség: Fizikai – pszichoszociális. Befolyásoló faktorok/körülmények: Környezet. Erőforrásszükséglet, külső-belső erőforrások, pozitív-negatív, elvárások-értékek. INFOKOMMUNIKÁCIÓ • NEMZETKÖZI KITEKINTÔ A beteg által használt segédeszközök/készülékek: Pharmakológiai, technikai, pszichoszociális. • • Kommunikáció Kommunikációs státusz. Képesség, hogy valaki megértesse magát és megértse a beteget. Képesség, hogy valaki kifejezze a szükségleteit és a tapasztalatait. A kommunikáció funkcionális korlátai a kommunikációban, mint pl. látás, hallás, beszéd akadályozottsága. Idegen nyelvhasználata. A tudatosság szintje, dezorientáció. A kommunikációs képességhez szükséges koncentráció képessége. A beteg önellátása, illetve segítő eszközei, pl. hallókészülékek, szemüvegek, emlékeztető füzetek, vagy tolmács. • • • • • Javaslatok a jó minőségű kórlapra • Határozza meg az ápolási szükségleteket, biztosítsa, hogy a beteg elvárásai belekerüljenek Használjon egy elfogadott nyelvet vagy kulcsszavakat a feljegyzésekre Ismerje fel a beteg lehetséges kockázatait. Használjon számítógépet: Minőségi indikátorok szerinti riasztás, döntéstámogatás stb. Tervezze meg az ápolási munkát Értékelje és monitorizálja a hatásokat és az eltéréseket Hasznosítsa újra az információkat Integrálja a szakterületek között a betegdokumentáció használatát, ne pedig többször ugyan azt adja hozzá Az ápolóknak szüksége van informatikai tudásra – többre, mint az alap számítástechnikai képességek – pl. hogyan lehet létrehozni és használni az adatbázisokat, hogyan lehet használni a standardizált nyelvet és eszközöket, az információt aggregálni és analizálni, a betegeket informálni és hogyan lehet visszajelzést adni az ellátók felé. IRODALOMJEGYZÉK [1] Ehnfors M, Thorell-Ekstrand I & Ehrenberg A. 1991. Towards basic nursing information in patient records. Nursing Science and Research in the Nordic Countries 21(3/4);12-31 [2] Ehrenberg A, Ehnfors M & Thorell-Ekstrand I. 1996. Nursing documentation in patient records: Experience of the use of the VIPS -model. J. Adv. Nurs. 24:853-67. [3] Ehnfors, M., Ehrenberg, A. & Thorell-Ekstrand, I. (2002). The development and use of the VIPS-model in the Nordic countries. In: Oud, N. (Ed.). ACENDIO 2002. Proceedings of the special conference of the Association of Common European Diagnoses, Interventions and Outcomes, in Vienna. Verlag Hans Huber, Bern. IME II. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2003. MÁRCIUS 47
