Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index értékelése külön fejezetben foglalkozott a gyógyszerekkel, a terápiák minőségével és elérhetőségével. E fejezet részletes adatsorait elemeztük ki.
Január végén tette közzé a 2015-ös Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsort a stockholmi Health Consulmer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet. A tanulmány országonként pontozza az egészségügy színvonalát a fogyasztó szempontjából nézve. Vizsgálják például, hogy mennyire könnyű a betegek információhoz való hozzáférése, milyen hosszúak a várólisták, milyenek az egészségügyi mutatók, milyen hatékony a megelőzés, vagy milyen eredményes a gyógyszerek használata.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
GYÓGYSZERÉSZET A gyógyszerellátás színvonala a fogyasztó szempontjából Gyógyszer Fogyasztói Index Az Európai Egészségügyi Fogyasztói Index értékelése külön fejezetben foglalkozott a gyógyszerekkel, a terápiák minőségével és elérhetőségével. E fejezet részletes adatsorait elemeztük ki. Január végén tette közzé a 2015-ös Európai Egészségügyi Fogyasztói Index rangsort a stockholmi Health Consulmer Powerhouse (HCP) elnevezésű szervezet. A tanulmány országonként pontozza az egészségügy színvonalát a fogyasztó szempontjából nézve. Vizsgálják például, hogy mennyire könnyű a betegek információhoz való hozzáférése, milyen hosszúak a várólisták, milyenek az egészségügyi mutatók, milyen hatékony a megelőzés, vagy milyen eredményes a gyógyszerek használata. Magyarország két hellyel visszacsúszva a 27. lett a 35-ös listán és a szomszédos államokhoz viszonyítva sem lehetünk büszkék az eredményre: Ausztria: 12. – Szlovénia: 15. – Horvátország: 16. – Szlovákia: 24. – Magyarország: 27. – Szerbia: 30. – Románia: 32. Összességében jó hír, hogy a gazdasági válság miatti költségmegszorítások ellenére az európai egészségügyi mutatók javultak. A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet egy érdekes tanulságra: arra a következtetésre jutottak, hogy nincs közvetlen összefüggés az egészségügyi ellátáshoz történő hozzáférés lehetősége és az egészségügyre költött pénz nagyságrendje között, így felteszik a kérdést, hogy miért van ez így? A válasz meglepően egyszerű: az egészségpolitikusok körében is népszerű általános vélekedéssel szemben, a várólista nem spórol, hanem végeredményben többletköltségeket okoz a büdzsében, ugyanis megszakítja az ellátás folyamatát, ami szinte mindig plusz költséget jelent! A tanulmány 6. fejezete a gyógyszerekkel kapcsolatos kérdéseket vizsgálja, és összesen 7 mutatóban értékelték az országokat. A mutatók közül kettőben kerültünk a jó (zöld) kategóriába, egyben a közepesbe (sárga) és négyben a legrosszabb (piros) zónába sorolták pontszámunkat. A két jól teljesítő ismérv egyike a „laikusoknak is érthető gyógyszerkönyv” volt, amelyben az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) honlapján megtalálható színvonalas és jól használható gyógyszeradatbázis hozott jó pontszámot. Örvendetes, hogy a hazai gyógyszerhatóság ilyen színvonalasan végzi munkáját. Szintén jó eredményt értünk el az „antibiotikumok felhasználásában”, ami az antibiotikumok célzott és nem túlzott használatáról szól, a részletes táblázatok az orvosok felelős és magas színvonalú munkáját mutatják. Sources of data: IMS MIDAS database. For prevalence data: eumusc.net: Report v5.0 Musculoskeletal Health in Europe (2012). Special Eurobarometer 272 (2007). National agencies. CUTS data. 30 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2016. ÁPRILIS GYÓGYSZERÉSZET Némiképpen árnyalja ezt a képet az a grafikon, mely szerint a megkérdezett magyar emberek kevesebb mint 30 százaléka volt azzal tisztában, hogy az antibiotikumok nem gyógyítják a megfázást és az influenzát, igazolva azt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete által is már többször felvetett tényt, hogy az egészségértés témájában lenne még tennivaló. A sárga zónába eső mutató a „metformin felhasználást” értékelte, amiben szintén jó eredményt (10. hely) értünk el. E mutató elsősorban a cukorbetegek felismerését és a kezelés indítását jelzi, így ismét elmondhatjuk, hogy a magyar orvosok jó és felelősségteljes munkát végeznek. A legrosszabbul teljesítő mutatók között szerepelt a gyógyszertárban beszerezhető gyógyszerek társadalombiztosítási támogatása. A WHO adatai alapján a teljes gyógyszerpiacot tekintve, azaz a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszereket is vizsgálva ez az érték 49% százalék, tehát a gyógyszerek árának már több, mint a felét zsebből fizetjük. Két konkrét gyógyszercsoportban is vizsgálták a modern, innovatív terápiák hozzáférhetőségét, ezek „az új rákgyógyszerek felhasználása”, valamint „a modern arthritis gyógyszerek használata”. Ez utóbbiban egy, a beteg életminőségét és állapotát drámaian javító terápia (ún. TNF-α inhibitor gyógyszer) felhasználását vizsgálták, e tekintetben Magyarország a 19. helyen van, alacsony értékű felhasználással. Végezetül térjünk ki „az új gyógyszerek hozzáférhetőségét jellemző, a támogatás első napjáig eltelt idő” kategóriára is. A részletes adatsorokban 2012-es a legfrissebb közölt adat, ami átlagosan 317 nap, azaz a törzskönyvezés időpontjától 2012-ben átlagosan 10,5 hónap telt el a befogadásig, és a tanulmány szerzői kiemelik, hogy ez a mutató lényegesen romlott az elmúlt 2 évben! Magyarországon jelenleg is több mint 50 innovatív készítmény, több mint 50 új indikációban nem, vagy csak egyedi méltányossági kérelemmel elérhető. Az 50-nél is több készítményből 35 új, nem támogatott hatóanyag. Van közöttük olyan készítmény, mely már több mint 1500 napja vár támogatásra. A gyógyszer-innováció pedig ma már olyan gyors ütemben zajlik, hogy hazánkban a hosszú várakozási idő miatt egyes területeken egész készítmény generációk maradhatnak ki a magyar beteg gyógyítását szolgáló gyógyszerkincsből. Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete 31 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2016. ÁPRILIS
Mint minden weboldal, az imeonline.hu is használ cookie-kat, hogy a legjobb felhasználói élményben legyen része. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. Részletes leírás
