A modern mammográfiai diagnosztika ma Magyarországon is széles körben elérhető. A szűrőközpontok többségében modern digitális mammográfiai rendszerek működnek, a szűrés során fizikális vizsgálatra is sor kerül, a szűrés eredményét két, egymástól független emlőradiológus szakember olvassa le, és küldi a gyanús eseteket ultrahang-vizsgálatra, illetve ultrahang-vezérelt vagy stereotaxiás biopsziára, esetenként a daganatok pontos kiterjedésének megállapítására MR-vizsgálatot végeznek.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM TÜDŐGYÓGYÁSZAT A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. Balikó Zoltán tüdőgyógyász, belgyógyász, haematológus és klinikai onkológus szakorvos, jelenleg egyetemi magántanárként a PTE ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Pulmonológiai osztályán dolgozik. Tagja a Magyar Tüdőgyógyász Társaságnak, ahol elnökségi tag és a tudományos bizottság elnöke, tagja a Magyar Onkológiai Társaságnak, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaságnak, az European Respiratory Societynak(ERS), a European Society of Medical Oncology-nak (ESMO), az International Association of Study of Lung Cancer)-nek (IASLC). PhD dolgozatát és a habilitációját a Mycobacterium tuberculosis immunológia témakörben a Tγð sejtek szerepéről a tuberculin reakcióval összefüggésben írta. Dr. Péterfi Zoltán infektológus és belgyógyász szakorvos, tanszékvezető egyetemi docens a PTE ÁOK I. sz Belgyógyászati Klinika Infektológiai Tanszékén. Tagja a Magyar Mikrobiológiai Társaságnak, a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaságnak, vezetőségi tagja a Magyar Zoonózis Társaságnak. Tudományos érdeklődése a Gram-negatív baktériumok külső membránjában jelenlévő lipopoliszaccharid tanulmányozására, illetve a Clostridium difficile infekciók fecalis microbiom transplantációval történő gyógyítási lehetőségeire irányul. Nemzetközi Radiológiai Nap c. cikk folytatása a 42. oldalról 120 év technikai vívmányai összpontosulnak a mammográfiában A modern mammográfiai diagnosztika ma Magyarországon is széles körben elérhető. A szűrőközpontok többségében modern digitális mammográfiai rendszerek működnek, a szűrés során fizikális vizsgálatra is sor kerül, a szűrés eredményét két, egymástól független emlőradiológus szakember olvassa le, és küldi a gyanús eseteket ultrahang-vizsgálatra, illetve ultrahang-vezérelt vagy stereotaxiás biopsziára, esetenként a daganatok pontos kiterjedésének megállapítására MR-vizsgálatot végeznek. „A mammográfiai ellátásban az elmúlt 120 év összes radiológiai fejlődése megjelenik” – meséli prof. dr. Bérczi Viktor, a Magyar Radiológusok Társasága elnöke. – „Szerencsénk, hogy a magyar egészségügyben az elmúlt évek uniós fejlesztései eredményeként modern, digitális géppark jelent meg a legtöbb magyar kórházban, a modern rendszerek pedig a korábbinál is alacsonyabb sugárzási dózis mellett adnak még pontosabb diagnosztikai eredményt. Ezt a klinikus kollégákkal kialakított szoros együttműködés egészíti ki, a tavasz folyamán pedig interdiszciplináris konszenzus konferencián határozták meg az emlőradiológus szakemberek, a klinikai onkológusok, sebészek és patológusok a nemzetközi tapasztalatok alapján követendő vizsgálati és terápiás protokollt.” Licencvizsgával rendelkező emlőradiológushoz érdemes fordulni Öt mellrákos esetből egy az 50 év alatti nőknél alakul ki, ezért a rendszeres szűrést korábban, 40 évesen, de legalább 45 éves kortól el kell kezdeni. A mellrák és az ehhez kapcsolódó halálesetek 45%-a 65 éves kor felett jelentkezik. Háromból egy esetben a mellrákos beteg 70 év feletti, ezért a rendszeres szűrés nem állhat meg ennél a korosztálynál, felette is folytatni kell. Ezért a jövőben 65 éves kor elérésekor tervezik egy olyan tájékoztató levél kiküldését, amely felhívja erre a nők figyelmét. Ha a nő a melleiben bármilyen tünetet észlel, licencvizsgával rendelkező emlőradiológushoz érdemes fordulnia. Az emlőradiológus specialista képes minden diagnosztikai technikát egyesíteni annak érdekében, hogy a legpontosabb információt adhassa az emlő egészségi állapotáról, pl. rákbetegség esetleges jelenlétéről. A kormányzat tervei szerint a közeljövőben a népegészségügyi szűrőprogram keretében a szűrőállomások munkáját a kisebb településekre is eljutó mammográfiai szűrőbuszok egészítik ki, így segítve elő a veszélyeztetett népesség minél szélesebb körű szűrését. 50 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2016. DECEMBER
Mint minden weboldal, az imeonline.hu is használ cookie-kat, hogy a legjobb felhasználói élményben legyen része. Az “Értem” gomb lenyomásával hozzájárulását adja, hogy elfogadja őket. Részletes leírás
