Hiányzik a szakmai elismertség, sok a feleslegesen megrendelt vizsgálat – vallják az érintettek.

A szakmai elismertségben a tagság saját magát a legutolsó helyre teszi (első helyen áll a kardiológia), de ugyanígy vannak ezzel a társszakmák orvosai is, akik szintén az orvosszakmai rangsor legaljára sorolták a labordiagnosztikai munka reputációját – számolt be egy felmérés eredményéről dr. Liszt Ferenc, a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság (MLDT) titkára az IME szolgáltatásmenedzsment konferenciáján november 12-én. Jobb  helyezést adtak a laikusok, akik a középmezőnybe helyezték el a labordiagnosztikát.

Az IME, az egészségügyi vezetők szaklapja december 10-én tartotta 2014 évi utolsó konferenciáját, Kontrolling – vezetői eszköztárcímmel, melyen kihirdették az évben lezajlott konferenciák legjobb előadói díjakat.

Megyei konszenzus hiánya esetén mi lesz a felajánlott többlet tvk-kal, illetve, hogyan lehet így elérni a kormány által elvárt "0" szaldót?

A racionálisabban működő struktúra koncepciója helyett, az intézmények többsége olyan tervezetet küldött be a megyei egyeztetések után, amelyben annyi pénzt kértek, amennyiből az egész Európa lakosságát el lehetne látni – mondta csütörtökön a GYEMSZI, illetve vasárnaptól ÁEEK-ra átkeresztelt kórházfenntartó főigazgatója. Az IME X. Jubileumi Regionális Egészségügyi Konferenciáján Ónódi-Szűcs Zoltán szavaira ráerősített Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki szerint a belső konszenzus hiánya miatt várható, hogy a központ márciusban kívülről avatkozik be, egy gazdaságosabban működő struktúra létrejötte érdekében.

Az egészségüggyel foglalkozó gazdasági szakemberek egyik legjelentősebb kétnapos konferenciájára kerül sor június 24-én és 25 én Budapesten, az IME, az egészségügyi vezetők szaklapja és a (META) Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság szervezésében.

A 2015. évi konferencia kiemelt témái: Az egészségügy makrogazdasági környezete; Fenntarthatóság – méltányosság kérdései a Hepatitis C példája kapcsán; Egészségpolitika és egészség-gazdaságtan a fiatal generáció szemével; Az ellátórendszer fenntarthatóságának kérdései; Személyre szabott medicina; Onkológia.

Az intézmények is nehezen adják át a betegeket, és a páciensek is ragaszkodnának azokhoz az ellátókhoz, akik várólistára vették őket, a várólista-csökkentési programban 12-13 ezer műtétből mintegy 10 ezret végeznek el saját várólistájukról a kórházak, 2-3 ezer operációt át kell adniuk oda, ahol rendelkezésre áll a szükséges kapacitás a nagyízületi endoprotetikára és gerinc deformitás korrekcióra. Többek között erről is beszámolt Kiss Zsolt, az OEP stratégiai és szakigazgatási főigazgató-helyettese, aki az elmúlt években a várólisták lefaragására költött 7,3 milliárd forint felhasználásáról beszélt az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) konferenciáján.

Nagy érdeklődés kísérte az IME egészségügyi szaklap és a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) kétnapos budapesti konferenciáját.

A két nap során 8 blokkban kerültek megvitatásra az egészség-gazdaságtan legfontosabb kérdései; az első napon tíz órás, a második napon nyolc órás időtartamban. A hallgatói létszám szinte végig egységes volt (telt ház) kivéve a két napon az ebéd előtti poszterbemutatót, amelyen Vakó Zoltán professzor 15-15 poszter beszámolót mentorált. A professzornak nemrég jelent „A betegágy melletti döntéselemzés kiskátéja” című könyve.

Nemcsak a betegekre leselkednek fertőzések gyógyításuk során, hanem a betegellátókra is: a foglalkozási fertőzések közül a tűszúrásos balesetek jelentik a legnagyobb kockázatot az egészségügyben dolgozókra, mivel ezek a vér útján terjedő kórokozóknak adnak táptalajt – hangzott el az IME kétnapos Infekciókontroll Továbbképzésén és Konferenciáján, ahol dr. Nagy Kamilla, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE)Szent-Györgyi Albert Klinikai Központja Kórházhigiénés Osztályának vezetője számolt be többek között saját tapasztalatairól is.

Egyelőre kérdés, hogy az egészségügyben is túltolja-e a biciklit a kormány az átalakítás során.

Szorongással várták tegnap a kormány bejelentését az egészségügyre vonatkozó bürokráciacsökkentéssel kapcsolatban, amelyben jó néhány háttérintézmény érintett. Ha a tervezet az eredeti forgatókönyv szerint valósulna meg, azzal az irányítási rendszer teljesen megsemmisülne – fogalmazott Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese ma az IME XI. Regionális Egészségügyi Konferenciáján.

Sinkó Eszter úgy vélte, hogy talán nem lesz annyira drámai a változás, mint ahogy indított Lázár János miniszter, ám mégis nagy vérveszteséggel járhat az betegjogi központ (OBDK) integrálódása az EMMI-vel, hiszen nem tud erősödni a szervezet, hiába kapott immár minőségügyi feladatokat is.

Az IME az egészségügyi vezetők szaklapja, az egészségügyi menedzsment mindennapi munkáját segítő tudományos folyóirat, amely olvasóinak az általános egészségpolitikai kérdésektől az irányítási feladatokon keresztül, a gyakorlati klinikai-technikai információkig terjedve széles körű ismereteket közvetít. A szerkesztőség minden évben Előadói díjjal jutalmazza az adott esztendőben megrendezett konferenciák legjobb előadóit.

Minél erősebb az alapellátás, annál alacsonyabb a halálozások száma, ezért kell erősíteni a betegellátásnak ezt a szintjét, ahol viszont úgy tűnik, már nem is a tervezett átalakítás, vagy az Alapellátási Törvényhez kapcsolódó rendeletek késlekedése a téma, hanem az idei költségvetésbe már tavaly betervezett 10 milliárd forint kiosztásának elmaradása kelt feszültséget.

Az alapellátást hajlamosak vagyunk a háziorvosokkal és a házi gyerekorvosokkal azonosítani, pedig sokkal több szereplője van, és a tervek szerint még több lesz – mondta Beneda Attila egészségügyért felelős helyettes államtitkár az IME egészségügyi szaklap legutóbbi konferenciáján. A tervek szerint az alapellátáshoz sorolnák a jövőben a foglalkozás-egészségügyet, és a jelenleg a szakellátáshoz tartozó otthonápolási szolgálatokat. Hangsúlyozta, hogy a tavaly elfogadott törvény komplex egészként tekint az ellátási szintre, és az oda tartozó szereplőkre, és bár a vonatkozó végrehajtási rendeletek még nem készültek el, ahogyan a jogszabály, úgy ezek is a népegészségügyi megközelítésre fókuszálnak, a szűrésről a megelőzésre és a primer prevencióra helyezve a hangsúlyokat. Jó sorvezető mindebben az alapellátási koncepció, amelynek összefoglalójában már szerepel a TÁMOP 6.2.5.B pályázat módszertana szerint kidolgozott lakosság közeli ellátás víziója is.